Castro: "áldozatvállalás" volt a rakéták befogadása 1962-ben

„Nem akartunk itt rakétákat vagy szovjet támaszpontot. Jobban érdekelt bennünket az országról kialakuló kép. Egy szovjet támaszpont rontotta a forradalom képét, a térségre gyakorolt hatását” – mondta hétfőn a 84 éves volt kubai elnök, aki 1962 októberében az atomháború küszöbére sodorta a világot a rakéták befogadásával.

„Miért fogadtuk mégis el? Nagyon nehéz volt. De az internacionalizmus forgott kockán (…) ha azt reméltük, hogy a szocialista tábor áldozatot hoz és harcol értünk, nekünk is vállalnunk kellett, hogy áldozatot hozunk érte” – mondta a kubai forradalom atyja, aki az atomháború veszélyeit vitatta meg kubai tudósokkal. Köztük volt fia, Fidelito is, aki fizikus – írta a Cubadebate.cu.

Fidel Castro, aki az írásnak szenteli idejét, amióta négy éve egészségügyi okokból visszavonult a nagypolitikából, az elmúlt másfél hónapban többször is mutatkozott a nyilvánosság előtt Havannában, s óvta az Egyesült Államot és Izraelt egy Irán elleni atomháborútól. Fidel, aki 2006. július 31-én mondott le az elnökségről öccse, Raúl javára, az 1962. októberi rakétaválság utolsó még élő főszereplője.

Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár annak idején beleegyezett végül, hogy kivonják a rakétákat Kubáról. Cserébe John F. Kennedy amerikai elnök megígérte, hogy nem rohanja le Kubát, és kivonják az amerikai rakétákat Törökországból. Fidel nagyon rosszul fogadta a hírt, Hruscsov ugyanis vele nem konzultált a megállapodásról. Castro azt követelte, hogy vonják vissza a szigetország ellen nyolc hónappal korábban elrendelt embargót, és zárják be a guantánamói amerikai támaszpontot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Biblia

• Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
• Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
• A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
• Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
• Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
• Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
• Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
• A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
• A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is