Őskori lábközépcsont változtathatja meg a Fülöp-szigetek történelmét
2010. augusztus 5. 15:47 MTI
A Fülöp-szigetek benépesítése évezredekkel korábban kezdődött, mint eddig feltételezték, erről tanúskodik egy hatvanhétezer éves lábközépcsont.
Korábban
"A csont, amelyet egy kiterjedt barlangrendszerben találtak, sokkal idősebb, mint a Palawan-szigetén, a Tabon-barlangban talált 47 ezer éves emberi maradványok. A taboni embert tartották korábban a Fülöp-szigetek legelső lakosának" - hangsúlyozta Taj Vitales, a manilai Nemzeti Múzeum régészeti részlegének kutatója.
A Fülöp-szigeteki Egyetem és a Nemzeti Múzeum régészei a Manilától 335 kilométerre északra lévő Callao-barlangokban 2007-ben tárták fel a lábközép (metatarsus) öt csontja közül a harmadikat. A callaói emberről szóló beszámolójuk a régészek a Journal of Human Evolution című folyóirat legutóbbi számában publikálták, miután Franciaországban elvégeztették a lelet kormeghatározását. "A helyszínen talált szarvas- és vadkancsontokon látható vágásnyomok azt sugallják, hogy a callaói ember vadászott, s gyakorlott szerszámkészítő lehetett, noha egyetlen vágó- vagy egyéb eszközt nem találtunk eddig az ásatások során" - mondta Armand Mijares professzor, az expedíció vezetője.
Ismertetése szerint az adott személy kistermetű lehetett, bár a lábközépcsont alapján nehéz lenne megállapítani, hogy nőről vagy férfiról van-e szó. Mint Armand Mijares professzor rámutatott, a callaói ember Homo sapiensként való meghatározása ideiglenes. A lelet némely jellemzője a Homo habilis ("ügyes" ember) és a Homo floresiensis csontozatával mutat hasonlatosságot. Az első kőeszközkészítő emberfélékhez tartozó Homo habilist egyesek a Homo erectus ("felegyenesedett" ember) elődjének tartják, az aprócska Homo floresiensis, az emberfélék családjának feltételezett és kihalt faja a késő pleisztocén idején élt az indonéziai Flores szigetén.
Ahhoz, hogy megállapítsák, ki is volt valójában a callaói ember, további ásatások szükségesek a barlangokban, ahol a régészek reményei szerint más humán fosszíliákra is bukkannak, valamint megtalálják az eszközeiket is. Armand Mijares szerint a callaói ember bizonyos jellemzőiben emlékeztetett a ma élő alacsony termetű, negrid típusú aétákra, akik a Fülöp-szigetek első bevándorlóinak egyenesági leszármazottainak tartanak.
Az még eldöntésre vár, hogy a callaói emberek tutajaikon honnan érkeztek - az ázsiai kontinensről, a környező délkelet-ázsiai szigetekről, vagy máshonnan.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
- Csaláshoz folyamodott a görög maratonista az első újkori olimpián
- Minden idők legjobb góllövői között tartjuk számon Zsengellér Gyulát
- A főváros egyik első gőzfürdője állt a Komjádi Sportuszoda helyén
- Többször alakította önmagát a filmvásznon Papp Laci
- A spanyol klub, amiben Puskás főnixszé válhatott
- Már gyerekkorában autóversenyző akart lenni a Forma-1 legendája
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap