Kner Izidor
2010. július 17. 13:47
(1860-1935)
Kner Izidor nyomdász, könyvkiadó, a művészi könyvnyomtatás és könyvtervezés úttörője 1860. február 5-én született Gyomán, ősei vándor könyvárusok voltak. Nagyapja 1832 óta gyakorolta könyvkötő hivatását, apja 1857-ben kapott iparengedélyt, a családot a szarvasi nyomda látta el munkával. Izidor 1873-tól tanult könyvkötészetet Szolnokon, Aradon, majd Budapesten, ezután dolgozott Székesfehérváron, Egerben, Tatán és Komáromban.
1882-ben 72 forint kezdőtőkével és egyetlen kézisajtó felszereléssel műhelyt alapított szülővárosában, Gyomán. Három év múlva elvállalta a Gyakorlati Bibliamagyarázatok című havi folyóirat nyomtatását, nem sokkal később már betűmintakönyvet adott ki, 1902-ben harminc, 1910-ben száznál több szakmunkást alkalmazott.
Nyomdáját az egyik legjobb vidéki intézménnyé fejlesztette, amely művészi kivitel terén számos fővárosi nyomdát is felülmúlt. Nevét eleinte a kor ízlésének megfelelő, divatos báli meghívók tették ismertté, ezeket Röpke Lapok címmel mintakönyvben is megjelentette. 1898-tól ő adta ki a Közigazgatási Mintatárat. Nyomdájából a magyar könyvművészet klasszikus szépségű alkotásai kerültek ki, motívumaik a magyar népi barokk épületek díszítőelemein alapultak, nevezetes sorozata a Monumenta litterarum és a Kner klasszikusok.
Kner Izidor az 1914-es lipcsei kiállításon aranyérmet nyert, 1932-ben céhmesteri címet és oklevelet kapott. Humoros, szatirikus anekdotákat, aforizmákat is írt, az Üstökös és a Borsszem Jankó című élclapok állandó munkatársa volt. Szakmai írásai Eszmék és viaskodások címmel 1904-ben, majd Eszmék címmel 1905-ben jelentek meg kötetben. Keserves kenyér című könyve 1928-ban, az Apró lurkóságok 1933-ban látott napvilágot. Önéletrajzi írásait 1931-ben adta ki, Félévszázad mezsgyéjén címmel. Aforizma- és anekdotagyűjteménye Kner Izidor agyafúrt alakjai címmel 1926-ban jelent meg.
Kner Izidor a művészi könyvnyomtatás és könyvtervezés úttörője, kiváló mestere volt, aki egy műszaki kultúra nélküli környezetben korszerű, szervezett ipart teremtett, s ehhez szakmunkásgárdát is nevelt. Munkája mindig a minőség jegyében fogant, a mesterséget tisztelő, etikus magatartás és a tehetség szerencsés ötvözete jellemezte.
A nyomdaipari tömegtermelésbe visszavitte a művészetet, ipari tárgytervezést művelt. Emellett igazi kapitalista volt, aki megkereste a kielégítetlen igényeket, és gyors szállítással igyekezett versenytársai fölé kerekedni. Jellemző rá, hogy 1902-ben Nyomdai tréfa címmel felhívást jelentetett meg: értékes jutalmat ígért annak, aki a 17 soros szövegben mind a 227 becsempészett sajtóhibát megtalálja.
Gyermekei és unokái is követték a szakmát, de többségük tragikus körülmények között halt meg. A Kner-nyomda ma is működik, a régi épületben nyomdai múzeum létesült.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról 20:28
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei 19:03
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban 18:02
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” 16:58
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57
