Széchenyi nyomában jár a MúzeumCafé
2010. július 5. 08:09
Hogyan emlékeznek meg a múzeumok a legnagyobb magyarról a Széchenyi-év kapcsán? Hazakerülhet-e Berény Róbert Amerikában őrzött Bartók-portréja? Hogyan lehet korszerűen és hitelesen bemutatni a Feszty-körképet? Jár-e Bereményi Géza múzeumba? Többek között ezekkel a témákkal foglalkozik a MúzeumCafé legújabb száma.
Korábban
Az Év magazinja díjjal kitüntetett múzeumi magazin Széchenyi Istvánnal a címlapon indul, majd a szokásos sokszínű bevezető összeállítás (szerkesztői beköszöntő, hírek, kiállítás-tippek, weboldal- és könyvajánló) után az ausztriai Essl Múzeumba látogatunk, ahol a tulajdonos-mecénás legújabb projektje nyomán egy kiállítás segítségével ismerkedhetünk meg a világ tíz múzeuma kortárs képzőművészeti gyűjteményének különböző gyarapítási koncepcióival.
A Disputa rovatban Tokovics Tamás, az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója, Berecky Loránd művészettörténész, valamint két festményrestaurátor, Szentkirályi Miklós és Velledits Lajos fejti ki a véleményét arról, hogyan kellene ma korszerűen, mégis szakmailag hitelesen bemutatni a Feszty-körképet, amelynek történetével – már a Műhely rovatban – Trogmayer Ottó muzeológus ismerteti meg az olvasókat.
Ezt követően egy Hódmezővásárhely mellett előkerült pénzlelet-együttest mutat be feltárója, majd a szegedi múzeum textilgyűjteményének megújulásáról számol be a restaurátor. Megmutatják Berény Róbert Amerikában lévő Bartók-portréját, beszámolnak a 19. századi hazai polgárosodást bemutató, most indult kiállítássorozatról, s végül olvashatjuk azt a levelet, amelyben egy ismeretlen megátkozta a Lánchíd építése miatt „a legnagyobb magyart”. Ez az írás már átvezet a lap központi témájához, a Széchenyi-év múzeumi eseményeit számba vevő összeállításhoz.
Az ezt követő Múzeumnegyedben ezúttal a mániákusan Bécset kutató Gerhard Roth könyve és kiállítása kapcsán elmélkedik György Péter a városok láthatatlan rétegeiről és ezek szerepéről a muzeológiában. Beszámoló olvasható a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet – éppen lapzártakor egyelőre happy enddel végződött – kálváriájáról, majd ellátogatunk az egyre nagyobb tömegeket vonzó nemzetközi kiállításokat szervező Csíki Székely Múzeumba.
A Múzeumőr rovatban a száz éve született László Gyulára mint muzeológusra emlékeznek, bemutatják Tamás Esztert, a kalocsai Schöffer Múzeum új igazgatónőjét, Járó Márta restaurátor szakmája műhelytitkaiba avatja be az olvasót, Ledényi Attila műgyűjtő- és mecénás-tevékenységéről beszél, s végül Bereményi Géza rendező mesél Széchenyi-filmje és kedvenc múzeumai (nem létező) kapcsolatáról.
A lapot a szokásos nyolcoldalas angol cikkösszefoglalók zárják; és akinek van otthon egy piros-kék üvegű 3D-s szemüvege, az eredeti szépségében is láthatja a magazin állandó illusztrátorának, Kovács Lehel grafikusművésznek e számunkhoz készített különleges rajzát.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
