2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Széchenyi nyomában jár a MúzeumCafé

2010. július 5. 08:09

Hogyan emlékeznek meg a múzeumok a legnagyobb magyarról a Széchenyi-év kapcsán? Hazakerülhet-e Berény Róbert Amerikában őrzött Bartók-portréja? Hogyan lehet korszerűen és hitelesen bemutatni a Feszty-körképet? Jár-e Bereményi Géza múzeumba? Többek között ezekkel a témákkal foglalkozik a MúzeumCafé legújabb száma.


Az Év magazinja díjjal kitüntetett múzeumi magazin Széchenyi Istvánnal a címlapon indul, majd a szokásos sokszínű bevezető összeállítás (szerkesztői beköszöntő, hírek, kiállítás-tippek, weboldal- és könyvajánló) után az ausztriai Essl Múzeumba látogatunk, ahol a tulajdonos-mecénás legújabb projektje nyomán egy kiállítás segítségével ismerkedhetünk meg a világ tíz múzeuma kortárs képzőművészeti gyűjteményének különböző gyarapítási koncepcióival.

A Disputa rovatban Tokovics Tamás, az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója, Berecky Loránd művészettörténész, valamint két festményrestaurátor, Szentkirályi Miklós és Velledits Lajos fejti ki a véleményét arról, hogyan kellene ma korszerűen, mégis szakmailag hitelesen bemutatni a Feszty-körképet, amelynek történetével – már a Műhely rovatban – Trogmayer Ottó muzeológus ismerteti meg az olvasókat.

Ezt követően egy Hódmezővásárhely mellett előkerült pénzlelet-együttest mutat be feltárója, majd a szegedi múzeum textilgyűjteményének megújulásáról számol be a restaurátor. Megmutatják Berény Róbert Amerikában lévő Bartók-portréját, beszámolnak a 19. századi hazai polgárosodást bemutató, most indult kiállítássorozatról, s végül olvashatjuk azt a levelet, amelyben egy ismeretlen megátkozta a Lánchíd építése miatt „a legnagyobb magyart”. Ez az írás már átvezet a lap központi témájához, a Széchenyi-év múzeumi eseményeit számba vevő összeállításhoz.

Az ezt követő Múzeumnegyedben ezúttal a mániákusan Bécset kutató Gerhard Roth könyve és kiállítása kapcsán elmélkedik György Péter a városok láthatatlan rétegeiről és ezek szerepéről a muzeológiában. Beszámoló olvasható a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet – éppen lapzártakor egyelőre happy enddel végződött – kálváriájáról, majd ellátogatunk az egyre nagyobb tömegeket vonzó nemzetközi kiállításokat szervező Csíki Székely Múzeumba.

A Múzeumőr rovatban a száz éve született László Gyulára mint muzeológusra emlékeznek, bemutatják Tamás Esztert, a kalocsai Schöffer Múzeum új igazgatónőjét, Járó Márta restaurátor szakmája műhelytitkaiba avatja be az olvasót, Ledényi Attila műgyűjtő- és mecénás-tevékenységéről beszél, s végül Bereményi Géza rendező mesél Széchenyi-filmje és kedvenc múzeumai (nem létező) kapcsolatáról.

A lapot a szokásos nyolcoldalas angol cikkösszefoglalók zárják; és akinek van otthon egy piros-kék üvegű 3D-s szemüvege, az eredeti szépségében is láthatja a magazin állandó illusztrátorának, Kovács Lehel grafikusművésznek e számunkhoz készített különleges rajzát.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár