Megfejtették David Livingstone 140 éves levelét
2010. július 5. 13:01 MTI
Brit és amerikai tudósoknak sikerült megfejtetniük a nagy Afrika-kutató, David Livingstone (1813-1873) egy 140 évvel ezelőtt írt levelét.
Korábban
A levél mindeddig olvashatatlan volt, egyrészt a skót misszionárius hevenyészett kézírása miatt, illetve azért, mert az afrikai bogyós gyümölcsből készült tinta szinte majdnem elmosódott a papíron.
A levelet Livingstone egy közeli barátjának, Horace Wallernak írta, amikor az 1860-as évek végén, az 1870-es évek elején a Nílus folyó forrását kereste Közép-Afrikában. 1866-ban indult útnak. A levél 1871-ben kelteződött, amikor a kutató a jelenlegi Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekvő Bambarre-ban ragadt hosszú időre. Messze volt még céljától, expedíciója tagjainak többsége vagy meghalt, vagy elhagyta a csapatot. Livingstone tüdőgyulladásban, magas lázban és súlyos bőrbetegségben szenvedett.
Mivel nem érkezett külső segítség, hite és meggyőződése ellenére arab rabszolga-kereskedőktől kellett támogatást kérnie. Betegsége és a reménytelenség annyira ledöntötte lábáról, hogy hallucinálni kezdett. "Ekkora majdhogynem megőrült" - mondta Debbie Harrison, a londoni Birckbeck egyetem kutatója.
Amikor otthon már évek óta nem hallottak róla, több keresőcsoport is útnak indult. Végül a Tanganyika-tónál talált rá Henry Morton Stanley újságíró, akit a New York Herald újság küldött felkutatására 1869-ben. A Tanganyika-tó partján 1871 novemberében hangzott el a híres mondat: „Dr Livingstone, nemdebár?”. Stanley volt az, aki a levelet valószínűleg elhozta Wallernak. A dokumentum azóta kikerült a látószögből, mígnem 1966-ben egy aukción bukkant fel, ám akkor már olvashatatlan volt.
A levél része annak a projektnek, amely Livingstone 1870-71-ben írt naplóját akarja eredetiben kiadni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap