Mégis népszerű volt Dionüszosz Rómában

A kutatók a 19. század óta cáfolják, hogy az ókori Rómában bármilyen formában jelen lett volna Dionüszosz kultusza, így számukra sem a rítusok, sem a szatírjátékok nem lehettek ismertek. Bár a korban a környező társadalmak mindegyikében volt hasonló szokás, a kutatók szerint a rómaiak egyszerűen nem éltek ezekkel a dolgokkal.

Carina Håkansson szerint ennek okai a keresztény hagyományban keresendők. A Dionüszosz-kultuszt ugyanis a 19. században nem voltak hajlandóak vallásként elismerni, mondván a bolond viselkedés, és a részegség nem lehet a tisztességes életmód velejárója. Håkansson szerint a mai, szekularizált világ már más tudományos nézeteket hozott, ám idővel lehet, hogy a mai téziseket is újraértékelik majd.

Kutatása (In search of Dionysos. Reassessing a Dionysian context in early Rome) bemutatja, hogy a korban minden környező társadalomban is akár több istene volt a bornak és a mámornak. A kutatónő szerint az ókori Rómában is voltak hasonlók: a szatírok a rituális és színházi előadásmód között félúton helyezkedtek el, és lehetséges, hogy ebből a tradícióból született meg a római drámák hagyománya is. A kutatás egybevetetette a kortárs ikonográfiai, régészeti, filozófiai és vallási kutatások eredményeit, így Titus Livius mellett vázafestmények és terrakották is szerepelnek a cikkben.

A kutatónő szerint vizsgálatainak lényege a római társadalom kortárs elemzése mellett arra is rávilágít, hogy egy vallási paradigmaváltás, és a 20. századi átalakulások miként változtatták meg a téma kutatástörténetét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"