2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ókori inkubátor Dionüszosz mítoszában

2009. szeptember 22. 10:15

Az ókori görögök valószínűleg tudhatták, hogy miként óvják meg a koraszülött babákat a környezettől - derült ki egy múlt hétvégén tartott konferencián, amelyen több ókori mítosz valóságtartalmát elemezték az orvosok.

Az athéni onkológiai klinikák vizsgálatainak eredményeit a 15. hellén koraszülött gyógyászati konferencián mutatták be Thesszalonikiben. Az egyik, "Mythological description of an incubator" című előadásban az orvosok azt állították, hogy Dionüszosz születésének mítosza egy olyan szokást mutat be, amely nagyon hasonló a mai koraszülöttekkel kapcsolatos bánásmódhoz.

Zeusz és a halandó Szemelé fia, a szőlő, a bor, a szüret, a lakomák, a mámor és a felszabadultság istene volt. Születésének története tömény borzalom: Zeusz titokban látogatta a szépséges thébai hercegnőt Szemelét, de ez nem kerülte el féltékeny felesége, Héra figyelmét. Héra féltékenységében nem akarta, hogy a már Zeusztól állapotos Szemelé megszülje gyermekét, s ezért dajkájának álcázva magát, azt tanácsolta a lánynak, hogy kérje meg kedvesét Zeuszt, hogy teljes isteni pompájában jelenjen meg nála, mint egykor Héránál. Zeusz mivel ezelőtt visszavonhatatlan esküvel megígérte kedvesének, hogy teljesíti bármilyen kívánságát, menydörgés közepette és villámokat szórva jelent meg thébai hercegnőnél, ezzel lángba borítva palotáját.

A lány nem bírta el a látványt, s halálra égett, de Zeusz kiemelte halott kedvese testéből még fejletlen fiát, és saját combjába varrta, hogy ott fejlődjék, s mikor ideje elérkezik világra hozza. A gyermeket Nüsza hegyén szülte meg combjából, a szülésnél fia Hermész segédkezett, aki Dionüszoszt a nüsza-völgyi nimfákhoz a Hüászokhoz és a Szilénoszokhoz vitte.

A kutatók szerint a mítoszból kiderül, hogy Dionüszoszt a terhesség nyolcadik hónapjában, a tervezett időpont előtt vették ki Zeusz lábából, és a fejletlen gyerekre a nimfák különös gonddal vigyáztak. A fiút egy apró barlangba helyezték, amely a mai inkubátoroknak felelt meg: a bejáratnál a levegőt fenyők szűrték, és a gyereket egy speciális ágyon helyezték el, amely megvédte őt a külső környezeti hatásoktól. A mítosz szerzői persze valószínűleg nem technikai eszközöket, hanem egykori eljárásokat örökíthettek meg, amelyek biztosították a gyerekek túlélését.

Az orvosok szerint így valószínűnek tűnik, hogy az ókori görögök igenis gondoskodtak koraszülött gyerekeikről is, méghozzá minden lehetséges módon, és ez a szokás jelent meg mítoszaikban is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár