Tiltakoznak a Biszku-film letiltása ellen
2010. június 15. 15:32 MTI
Határozati javaslatban tiltakozott a parlament kulturális bizottsága a Biszku Béláról és az 1956 utáni megtorlásokról készült film letiltása ellen. A kormánypárti többségű bizottság meghallgatta a dokumentumfilm készítőit, majd annak kimondását kérte a parlamenttől, hogy személyiségi jogokra hivatkozva nem lehet betiltani a történelmi dokumentumfilmeket. Az ülésen egy MSZP-s képviselő vett részt, aki szerint nem a bizottság dolga Biszku történelmi szerepének megítélése.
Korábban
A parlament kulturális bizottságának keddi ülésén részleteket mutattak be a Bűn és büntetlenség című filmből, amelyet a Mandiner blog két újságírója, Skrabski Fruzsina és Novák Tamás forgatott Biszku Béláról, az 1956-os forradalom utáni felelősségre vonásokban részt vevő belügyminiszterről. A filmet az Uránia mozi tűzte műsorára, de miután Biszku lánya, Biszku Éva Józsa azt mondta a mozi vezetőségének, hogy személyiségi jogok megsértése miatt bepereli őket, az Uránia levette műsoráról a dokumentumfilmet.
A bizottsági ülésre meghívott alkotók azt mondták, hogy Biszku Béla előzetesen írásban hozzájárult a film leforgatásához. Mivel szerintük Biszku 1957 és 1961 között közszereplő volt, nem értik, a mozi miért nem vállalta a film bemutatását. Bakos Edit, az Uránia igazgatója azzal magyarázta a premier lemondását, hogy a mozinak nincs pénze egy esetleges perben megítélt több millió forint kifizetésére.
Arról azonban a Parlamentben nem esett szó, amit az [origo] megírt: "Novák elismerte, nem voltak teljesen etikusak a film készítésekor. A két rendező-újságíró egy fiktív ifjúsági szervezet nevében kereste meg az egykori belügyminisztert, és azt mondták neki, hogy egy almanach összeállításán dolgoznak."
Menczer Erzsébet, a bizottság fideszes tagja kijelentette: a tényfeltárás minden eszközét meg kell ragadni, hogy kiderüljön, pontosan mi történt az 1956-os forradalmat követő megtorlások során. Ma a világban sok olyan ember ellen folyik eljárás, aki a holokauszttal összefüggésben követett el bűnöket - mondta a képviselő. Az ülésen az MSZP-s képviselők közül egyedüliként részt vevő Vitányi Iván viszont azt mondta, hogy nem a bizottság feladata Biszku Béla történelmi szerepének megítélése.
A kulturális bizottság megszavazta és a plenáris ülés elé terjesztette azt a határozati javaslatot, amely kimondja, személyiségi jogokra hivatkozva nem lehet történelmi dokumentumfilmeket betiltani.
Biszku Béla 1921-ben született Márokpapiban (Szabolcs-Szatmár Bereg megye). Apja földműves volt. 1937-ben lakatosinasnak szegődött a Magyar Felvonó- és Gépgyárba, 1938-ban bekapcsolódott az ifjúmunkás-mozgalomba, 1944-ben felvették a kommunista pártba. 1944-1945-ben az angyalföldi fegyveres ellenállás egyik szervezője volt. 1946-tól az MKP Budapesti Pártbizottságán dolgozott. 1951-ben leváltották, a X. kerületi pártbizottság titkára lett. Itt dolgozott 1953 szeptemberéig, amikor megkezdte tanulmányait a Politikai Főiskolán.
1955 tavaszától a XIII. kerületi pártbizottság első titkára lett, majd a forradalom után a belügyeket, így az állambiztonság vezetését is ő kapta meg. 1957. augusztus 26-án Moszkvában tárgyalt a Nagy Imre-per előkészítéséről. 1958-tól 1971-ig, majd 1975 és 1985 között országgyűlési képviselő volt. 1961-től Kádár helyettese lett. 1972 őszén - szovjet támogatást élvezve - Komócsin Zoltánnal és híveivel szövetségben konzervatív, reformellenes politikai fordulatot akart végrehajtani, megpróbálták Kádár Jánost is megbuktatni. A KB 1978. áprilisi plénumán felmentették tisztségei alól, és nyugdíjazták. 1989 óta visszavonulva él.
Előzmények az [origo] cikkében
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.