A halottak titkairól Aquincumban

A mai Óbuda területén az elmúlt másfél évszázadban több ezer ókori sírt tártak fel a régészek. E feltárások néhány eredményét mutatják be az előadók - Lassányi Gábor régész, aki 2005 óta vezeti az aquincumi polgárváros keleti temetőjének feltárását, valamint Bernert Zsolt antropológus.

Mint Lassányi Gábor, az Aquincumi Múzeum munkatársa elmondta, az aquincumi polgárváros keleti temetőjében az i.sz. 1 század végétől egészen az 5. század elejéig, a polgárváros létének utolsó évtizedéig temetkeztek a Duna-parti temetőben. 2005 óta több mint 1300 temetkezést tártak fel. "Ez a polgárváros köztemetője volt. Nagyon díszes síremlékeket nem találtunk, a leggazdagabbak valószínűleg a főútvonalak mentén, esetleg a városon kívüli villagazdaságok mellett temetkeztek" - magyarázta a régész, aki az érdekességeket sorolva kitért az i.sz. 4. század első feléből származó aquincumi múmiákra.

"Több ilyen temetkezés került elő, elsősorban a polgárvároson kívül, a budai hegyvidéken. A leletgazdagságból ítélve a tehetősebb polgárokról van szó, akik valószínűleg villagazdaságokban laktak. Az olajokkal, gyantával konzervált holttesteket textilekbe csavarták, majd szinte hermetikusan lezárt kőládákban temették el. A viszonylag légmentes környezetnek, illetve a holttestek gondos kezelésének és a 'textilcsomagok' képzésének köszönhetően a múmiák igen jó állapotban maradtak fenn, legalábbis a felnyitás pillanatáig. Sok elmélet született azzal kapcsolatban, hogy etnikailag és kultuszok szempontjából hova lehet sorolni ezeket a temetkezéseket, hiszen a 4. század első felében Pannoniában már elterjedt a kereszténység" - hangsúlyozta Lassányi.

Korábban voltak olyan feltételezések, hogy a holttestkonzerválás az Ízisz-kultuszhoz kapcsolható. "Ezt ma nem mondhatjuk ki egyértelműen, még azt sem, hogy közel-keleti származású személyek a halottak. Ami biztos, hogy nagyon gazdag polgárok, valószínűleg a pogány arisztokrácia egy csoportja temetkezett ily módon. Sejtjük, hogy volt valami keleti kapcsolat, csak nem tudjuk egyértelműen kultuszhoz kötni, nem mondhatjuk egyértelműen, hogy ezek Ízisz-hívők lettek volna. De mindenképp nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy minél jobban konzerválják, minél épebben megőrizzék a holttesteket" - fogalmazott a régész.

Az előadáson szó esik majd a sírrablók gyomorforgató "szakmájáról", a rómaiak túlvilágképéről, a halottak táplálásának szokásáról is. "A hamvasztásos sírokba esetenként téglákból épített kis csövek vezettek le. Ilyen sírt találtunk 2005-ben a város nyugati temetőjében, ahol az áldozati szertartásnál alkalmazott edény darabja is a csőben volt. Látszott, hogy az áldozati szertartást követően az összetört edény darabjait a halott után küldték. Ezeket néha 'etetőcsőnek' is szoktuk nevezni, rajtuk keresztül lehetett italáldozatokat küldeni a halottak számára a túlvilágra" - mutatott rá.

Bernert Zsolt, a Természettudományi Múzeum munkatársa az antropológia alkalmazásáról beszél majd a régészetben, arról, hogy mit lehet megtudni az egykor élt emberekről pusztán a csontmaradványok alapján, hogyan lehet a korukat, nemüket megállapítani, milyen betegségekre, életmódbeli dolgokra, táplálkozásra lehet következtetni a csontokból.

A temetőben feltárt csontanyag alapján elmondható, hogy nagyon kevert volt a római kori lakosság: a mediterrán népesség mellett éltek itt kelták, germánok, az északi népek képviselői. A polgárvárosi temetkezésekből előkerült csontanyag alapján az antropológus azt is megállapította, hogy a helyi népesség viszonylagos békében élt, kevés ugyanis a durva sérülés: ha vannak is törésnyomok a csontokon, azok sokkal inkább háztartási balesetek következményei.

"Nincsenek nagyon durva, háborús sérülések, amelyek a népvándorlás korára vagy akár a késő római korra voltak jellemzőek egy-egy határ menti erődnél. Kimondottan békés életmódot folytató népesség élt Aquincum polgárvárosában" - összegezte Lassányi Gábor.

Az előadás június 6-án, vasárnap 11 órakor kezdődik az Aquincumi Múzeumban (III., Szentendrei út 135.)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban