Felújítják a nagyari Luby-kastélyt
2010. május 11. 09:00 MTI
Európai uniós támogatás segítségével, közel 400 millió forintból újítják fel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyar településen található, 19. században épített Luby-kastélyt.
Korábban
A Szamosközben fekvő, Tisza-parti település nevezetessége késő klasszicista stílusban 1878-79-ben épült fel Luby Géza, Nagyar egykori földbirtokosa irányításával. Az emeletes felépítésű kastélyt később - részben kora eklektikus stílusban - átalakították, állaga azonban mára annyira leromlott, hogy elkerülhetetlenné vált a felújítása.
Az épületet - amelyet két éve vett meg az önkormányzattól egy budapesti székhelyű, ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cég - a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően állítják helyre, és a tervek szerint egy hattermes, interaktív múzeumot alakítanak ki benne. Itt játékos feladatok formájában ismerkedhetnek meg a látogatók a szatmári táj történelmével és irodalmával. A fejlesztés keretében megújul az a rózsakert is, amely korábban a kastélyhoz tartozott.
A turisztikai célú fejlesztést pályázaton keresztül 200 millió forinttal támogatja az EU, ez az összeg a teljes beruházási költség ötven százalékát fedezi. A munkálatokat már elkezdték, várhatóan a jövő nyár elején adják át a megújult kastélyt.
A hétszáz lakosú Nagyar egyébként gazdag történelmi emlékekben: a település műemlék jellegű református templomát a 14. századi gótikus kápolna falainak felhasználásával, késő barokk stílusban építették a 19. század közepén. Tatarozásakor a középkori falfelületeken olyan 15. század eleji, reneszánsz freskókat tártak fel, amelyek csak igen ritkán fordulnak elő a mai Magyarország területén.
A szatmári község a templom mellett három kastéllyal (Kende-kúria, Luby-kúria, Luby-kastély) büszkélkedhet, de a látványosságok közé tartozik még az a kocsányos tölgy is, amely alatt - a hagyomány szerint - Petőfi Sándor megírta a Tisza című versét. A költő a források szerint 1846-ban járt először Nagyarban Lubay Zsigmond földesúr vendégeként, és valószínűleg az itteni táj adta az élményanyagot költeménye megírásához.
Az utókor által Petőfi-fának elnevezett, akkoriban a Tisza és a Kis-Túr találkozásánál álló hatalmas tölgyet - amely 20 méter magas, 30 méter koronaátmérőjű és 6,5 méteres törzskerületű volt - az évtizedek során betegség és vihar károsította, 1995-ben pedig egy villámcsapás végleg földre terítette a faóriást.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét 09:50
- Szoknyával a politikában - megjelent a Múlt-kor téli száma 09:20
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt 08:20
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről tegnap
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke tegnap
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert tegnap