Lezárták az Arany utcácskát

"A legfőbb probléma, hogy az idők folyamán számos helyen megsérült, kilyukadt a helyi, szintén nagy múltra visszatekintő csatornázás, így az esővíz folyamatosan alámossa az apró, festői házacskák amúgy is gyenge alapzatát. Ha a felújítást elhalasztanánk, fennállna a veszélye annak, hogy az egész Arany utcácska belecsúszik a Szarvas-árokba, és gyakorlatilag megsemmisül" - indokolta már korábban a felújítást Ivo Velísek, a prágai vár kezelőségének igazgatója.

Bár a cseh közvélemény megértéssel fogadta a döntést, a várbeli kereskedők, szuvenírárusok elégedetlenek, mert a várhatóan kevesebb látogató miatt csekélyebb bevételre számíthatnak. Elégedetlenséget váltott ki az is, hogy a felújított utcácában jelentősen megnövelik majd a kiállítások területét, így a kereskedőknek csak mintegy kétharmada térhet vissza a helyére.

A Prága leglátogatottabb műemlékei közé tartozó Arany utcácskát évente több mint egymillió ember keresi fel. A nagyrészt a 16. századból származó kéttucatnyi házacska, amely fecskefészekként tapad az ősi Hradzsin várfalához, a valóságban nem szilárd talajra, hanem a Szarvas-árok szélére a hosszú évtizedek folyamán kihordott különféle törmelékre, szemétre épült, így geológiai szempontból eléggé ingatag. A legenda szerint itt éltek II. Rudolf német-római császár alkimistái, a 20. század elején egy ideig ott lakott Franz Kafka, a világhírű prágai német író is.

A helyi csatornázást legutóbb valamikor a 20. század közepén újították fel, de csak részben. Felújítása a tervek szerint mintegy 40 millió koronába (400 millió forintba) kerül, miközben a Hradzsin is komoly bevételektől esik el. Csak a bérleti díjakból évente mintegy 20 millió korona folyt be a kasszába. Kárpótlásul a turisták előtt megnyílik a hradzsini Rozmberg-palota, amely eddig évente csak egy-két alkalommal volt látogatható.

Míg a turisták búslakodnak, addig a régészek örülnek a felújításnak. Kiderült, hogy az Arany utcácskában eddig még sosem volt nagyobb arányú régészeti kutatás, mivel ez a terület a 14. és a 15. században a Hradzsin városi szeméttelepeként is szolgált. "Az Ulászló-terem felújításakor beható ismereteket szereztünk arról, hogy nézett ki a vezető, uralkodó réteg élete a Hradzsinban. Az Arany utcácska felújításakor pedig lehetőséget kaphatunk arra, hogy megismerjük, hogyan élt egykoron az alsó réteg, az egyszerű nép, a szolgálók és a várfalakat védő lövészek" - jelentette ki Jan Frolík régész, aki a feltárást fogja felügyelni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére