Kulturális fővárosba látogat a szecesszió mestere
2010. május 2. 13:57
A szecesszió egyik legjelentősebb és legérdekesebb képzőművészének tartott Alfons Mucha (1860-1939) alkotásaiból nyílt kiállítás a baranyai megyeszékhely Pécsi Galériájában.
Korábban
Gamus Árpád, a galéria vezetője elmondta: a június 6-ig látható tárlat a grafika mestereként is emlegetett cseh művész mintegy másfélszáz művével ismerteti meg az érdeklődőket.
Az Európa Kulturális Főváros (EKF) program által támogatott tárlat litográfiákat, könyvillusztrációkat, kiadványokat, s olyan, együtt most először látható fotókat is felvonultat, melyeket Alfons Mucha maga készített fotómodelljeiről. A műveket három cseh múzeum, a Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtára és egy magángyűjtemény anyagából válogatták. Gamus Árpád megjegyezte: a tárlat nagy érdeklődésre tart számot, több hazai és külföldi csoport is jelezte, hogy szeretne ellátogatni a Pécsi Galériába.
Alfons Mucha 1860-ban született Morvaországban, majd miután nem vették fel a prágai Szépművészeti Akadémiára, 1879-ben Bécsbe költözött, ahol színpadi díszleteket készített. 1885-1888 között Münchenben és a párizsi Julian Akadémián folytatott tanulmányokat, majd a francia fővárosban telepedett le.
A fiatal festő - aki műtermében fogadhatta a Tahitiról visszatérő Paul Gauguint - sokoldalú művész volt: illusztrált számos könyvet, kötvényt, tervezett bélyeget, naptárt, tapétát, bútort, szőnyeget, üvegablakot, ékszereket és ékszerüzletet. Az igazi hírnevet azonban 1895-ben, Sarah Bernhardt francia színésznő megbízásából Victorien Sardou Gismonda című drámájához készített plakátjai hozták meg számára.
Mucha ívekben és csigavonalakban, virágdíszekben és stilizált ornamensekben gazdag stílusa rövidesen népszerű lett és valósággal tolongtak a plakátjaiért. Neves keksz- és csokoládégyárak, s más cégek vették igénybe szolgálatait termékeik népszerűsítéséhez. Párizsi kiadókkal is szerződést kötött könyvillusztrációkra. Az 1900. évi világkiállításon ő dekorálta Bosznia-Hercegovina pavilonját, amely elnyerte a világkiállítás ezüstérmét. Muchát a francia Becsületrend lovagi fokozatával tüntették ki.
A festő húsz évet szentelt Szláv eposz című sorozatának megalkotására, s a 20 festményt 1928-ban a cseh népnek ajándékozta. Mucha 1939-ben Prágában az elsők között volt, akiket a nácik letartóztattak. Szabadlábra helyezése után, 1939 júliusában halt meg tüdőgyulladásban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Gyilkosságok sora árnyékolta be a Colt gyártásának kezdeteit 14:20
- Törökkori konyhával és tűzijátékkal várja az érdeklődőket a tatai fesztivál 13:20
- A kémiában és a hadászatban egyaránt tehetségesnek bizonyult Görgei Artúr 09:50
- Még éjszaka sem hagytak fel az támadásokkal a Budát ostromló magyar csapatok 08:20
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap