Eladták Hitler és Lenin sakkpartiját

Az elképesztő jelenetet Emma Löwenstramm, Hitler zsidó származású művészeti tanára örökítette meg. A sakkpartira egy prominens bécsi zsidó család otthonában került sor 1909-ben, amikor a jövendőbeli Führer festőként próbált megélni Bécsben, Lenin pedig száműzetésbe kényszerült. A vázlat hátoldalán mind a két jövendőbeli véreskezű diktátor aláírása szerepel.

A ház a feltörekvő politikusok jól ismert találkozóhelye volt. A család később, a második világháború előtt elmenekült Bécsből, javaik jórészét, köztük a vázlatot és az ominózus sakk-készletet házvezetőnőjüknek ajándékozták. A vázlatot most a házvezetőnő ükunokája bocsátotta árverésre Ludlow-ban.

Kalapács alá került a sakk-készlet is, amelynek nyolcvanezer fontban (24 millió forintban) szabták meg a kikiáltási árát. Ugyancsak elárverezték Hitler 16 festményét és 16 vázlatát: ezek egyike egy asszonyt ábrázol, akiről azt feltételezik, hogy a diktátor anyja lehet. Az összes "műért" 100 ezer fontot (30,1 millió forintot) reméltek.

Az inkognitóját megőrizni kívánó eladó közölte, hogy biztos az árverésre bocsátott tárgyak eredetiségében. A tulajdonos apja ugyanis rengeteg pénzt és időt áldozott ennek bizonyítására, szakemberek egész sorával vizsgáltatva meg a tárgyakat, a papírt és az aláírásokat.

A vázlaton az ablaknál ülő Hitler fehér bábúkkal játszik, Lenin pedig félig homályba vész. 1909-ben, amikor a rajz készült, Hitler húszéves volt, a száműzetésben tartózkodó Lenin pedig csaknem kétszer annyi. A vázlat óhatatlanul felveti a kérdést, miről is beszélgethetett ez a két személy, hiszen ebben az időben Lenin már befolyásos orosz politikus volt. Az árverező, Richard Westwood-Brookes a szakértői véleményekre hivatkozva elmondta, hogy 80 százalékos biztonsággal mondható ki a vázlat hátoldalán szereplő aláírások valódisága.

Helen Rappaport történész, a Konspirátor: Lenin száműzetésben (Conspirator: Lenin in Exile) című könyv szerzője ugyanakkor a fantázia szüleményének tartja a rajzot. Mint kifejtette, 1909-ben Lenin Franciaországban tartózkodott, és nincs arra bizonyíték, hogy Bécsbe is ellátogatott volna. "Lenin októberben Liege-ben volt, novemberben pedig Brüsszelbe utazott, Bécsben 1909 előtt vagy után fordulhatott meg. Szerette a várost, járt is ott, mivel vonaton körbeutazta Európát, ám nem tartózkodhatott elég ideig a császárvárosban, hogy találkozhasson a fiatal Hitlerrel" - vélekedett Rappaport.

Az árverés lefolyása még nem ismert.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái