Multimédiás bemutató a szebeni üvegikonokról
Európa legnagyobb üvegikon gyűjteményéről, a Nagyszeben közelében fekvő szibieli (Sibiel) múzeum 300 évet átölelő, páratlan bizánci üvegikonjairól készült könyvét mutatja be vetített képes előadáson Giovanni Ruggeri olasz újságíró pénteken este a Budapesti Román Kulturális Intézetben.
Brindusa Armanka, a román intézet igazgatója elmondta, hogy idén egybeesik a húsvét dátuma az ortodox és a katolikus egyházban, ezért döntöttek úgy, hogy a szibieli ikonokat tartalmazó könyv bemutatójával emlékezik az intézet a keleti és a nyugati kereszténység ünnepére. Románia szívében, Nagyszeben körzetében található az a múzeum, amely Európa legnagyobb, az ortodox keresztény tradíciót őrző, üvegre festett szentképek gyűjteményét mutatja be. Összesen 600 darab felbecsülhetetlen értékű üvegikont őriznek Szibiel faluban.
A bergamói illetőségű olasz újságíró turisztikai cikkeket írt Romániáról, egyik ilyen útján fedezte föl a szibieli ikonmúzeumot és sokadik útja után született meg a könyv, amelyet tavaly adtak ki románul, olaszul, angolul, németül és franciául - fűzte hozzá az igazgató. A múzeum történetéről elmondta, hogy 1964-ben helyezték a faluba szolgálatra Zosim Oancea ortodox papot és az ő ötlete volt, hogy gyűjtsék össze a környék üvegikonjait. Bánát, Brassó, Fogaras és a Szeben megyei falvak adták össze az 1969-ben alapított múzeum alapanyagát. Ma már 600-ra tehető az egyedülálló mestermunkák száma, a legkorábbi 1694-ből való.
Az ikon görögül eikón, amely képet, képmást, bizánci szentképet jelent. A görögkeleti templomokban a szentek képeivel borított fal választja el a szentélyt a templom hajójától. Az üvegre festett ikonok egy csoportja Krisztust, a születést, a keresztelést, az utolsó vacsorát, a keresztre feszítést, a másik csoportja Máriát, a kisdedet, Szent Györgyöt, Szent Miklóst, Illés prófétát ábrázolja legtöbbször. A képek színei pedig zöldek, sárgák, földszínűek, kobaltkékek, vörösek és ezüstösek.
Ez is érdekelhet
Az alapító ortodox papról elnevezett múzeumban az üvegikonokon kívül fatáblára festett szentképek, 16. századi szláv liturgikus szövegek és a helyi kézművesek régi bútorai láthatók. A szibieli múzeumot évente 15 ezren keresik föl a világ minden tájáról - jegyezte meg Brindusa Armanka.
