Több mint 180 ezer műtárgy tűnt el az orosz múzeumokból
2010. február 23. 16:03 MTI
Csaknem 183 ezer műtárgynak nyoma veszett az orosz múzeumokból - derítette ki egy átfogó leltározás, amelyet az Ermitázsban 2006-ben feltárt nagyarányú műtárgylopás nyomán rendeltek el.
Korábban
A vizsgálat eredményéről Andrej Buszigin kulturális miniszter-helyettes a Komszomolszkaja Pravda című lapnak nyilatkozva elmondta: több mint 700 szakértő három éves munkával 1828 múzeum gyűjteményét vizsgálta meg, s a nyilvántartásokban szereplő műtárgyak közül csaknem 183 ezret nem talált.
Buszigin megjegyezte: a nyilvántartások nem pontosak, ennek fő oka, hogy a 90-es években, amikor kevés pénzt kaptak a múzeumok, minél több kiállítással igyekeztek pénzt keresni, és elhanyagolták a papírmunkát. Találtak azonban sok olyan tárgyat is, amelyek nem szerepeltek a leltárakban: például a múlt században, amikor a szovjet hatalom üldözte az egyházat, a muzeológusok számos ikont mentettek meg és rejtettek el a múzeumi raktárakban.
Tavaly december 1-jén a hiányzó tárgyak száma még 673,1 ezer volt, kutatásokat követően ez a szám idén február 17-re 182,7 ezerre csökkent - ebből 22,6 ezer művet köröznek a bűnüldöző szervek, s mintegy 160 ezer tárgy sorsa ismeretlen. A szövetségi fennhatóság alá tartozó, vagyis a legjelentősebb 77 múzeum közül mindössze 25-ben nem hiányzott semmi: ezek a Moszkvai Kreml Múzeumai, a szentpétervári Carszkoje szelo és Peterhof, a Kulikovo Mező, a Világóceán, a Nagy Honvédő Háború Múzeuma és a Lenin hazája múzeum.
A 77 múzeumban elvben 26,9 millió tárgyat őriznek, s ezek közül nem találtak eredetileg 234,4 ezret. Az utóbbiak közül 2200 alkotás köröznek, 5000 megsemmisült nem megfelelő tárolás miatt, 175,8 ezret leírtak ismeretlen okból, és 51,3 ezer hiányzó tárgy sorsa igényel további kutatást.
A leltározás megerősítette azt az ismert tényt is, hogy a sztálini időkben felső utasításra nagyon sok értéket eladtak. Jelentős veszteségeket okoztak a különböző minisztériumok felügyelete alá tartozó múzeumokban a rossz tárolási körülmények is, hiszen sok múzeum nem is rendelkezik megfelelő raktárakkal. Végül sok a probléma a biztonsági berendezésekkel és az őrzéssel. Ahol kifogástalan a biztonság és az őrzés, ott nem is hiányzik semmi. Ezért idén január 1-től a múzeumokban nem dolgozhatnak őrző-védő magántársaságok, hanem csakis a belügyminisztérium alkalmazottai.
Terv készült múzeumi raktárak építésére, összesen több mint 18 milliárd rubel - mintegy 100 milliárd forint - értékben, és a legsürgetőbb problémákat igyekeznek mielőbb megoldani. A belügyminisztérium általi őrzés magasabb költségeire és a biztonsági berendezések kiépítésére további 16,2 milliárd rubelt (mintegy 96 milliárd forintnyi összeget) kell elkülöníteni - mondta Buszigin.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


régészet
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa
- Kincsek az iszapból: a Temze titkai
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban
- Miről mesél egy 1200 éves edény?
- Az eltűnt város nyomában: Riobamba titkai a föld alatt
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59