7 végzetes pillanat

A csehek szerint érvényesek a Benes-dekrétumok

2010. március 4. 20:21 MTI

A II. világháború után kiadott Benes-dekrétumok továbbra is érvényesek, részét képezik a cseh jogrendnek, s ezen a jövőben sem változik semmi - hangoztatták vezető cseh politikusok.


A cseh megszólalók lényegében így reagáltak Heinz Fischer osztrák köztársasági elnök kijelentésére, miszerint a dekrétumok "olyan súlyos jogtalanságot jelentenek, amelyet Európának nem szabadna törvényesítenie". Fischer a Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek ausztriai szervezetéhez intézett levelében minősítette a Benes-dekrétumokat súlyos jogtalanságnak. Szavai szerint ezeket a dekrétumokat az EU-tagországoknak nem lenne szabad legalizálniuk.

„Az a tény, hogy Václav Klaus cseh államfő a Lisszaboni Szerződés ratifikálásának feltételéül szabta meg, hogy Csehország mentesüljön az Európai Emberi Jogi Charta hatálya alól, ténylegesen nem befolyásolja a Benes-dekrétumok megítélését" – vélekedett Fischer. "Mint osztrák szövetségi elnök, továbbra is törekedni fogok történelmünk sötét oldalainak felderítésére, és az emberei jogok határainkon belüli, de azokon túli tiszteletben tartására is. Az Európai Unióban erre jobb esélyek vannak, mint a 20. század Európájában voltak" – idézi Fischert a cseh sajtó.

"Sajnálatos, hogy a fájó történelmi témákkal ismét visszaélnek az osztrák választási kampányban" - jelentette ki Václav Klaus cseh köztársasági elnök. Mirek Topolánek, a Polgári Demokratikus Párt elnöke "választási populizmusnak" minősítette az osztrák államfő szavait. "A Benes-dekrétumok megkérdőjelezését úgy itthon, mint külföldön egyaránt határozottan elutasítjuk" - hangsúlyozta Jirí Paroubek, a Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke. Hozzátette: Fischer kijelentése árt Prága és Bécs kapcsolatának.

"A Cseh Köztársaság számára a Benes-dekrétumok ügye már le van zárva" - reagált Fischer nyilatkozatára Jan Kohout cseh külügyminiszter. „A Benes-dekrétumok érvényesek és visszavonhatatlanok” – jelentette ki Miroslav Kalousek cseh parlamenti képviselő, a tavaly alakult TOP 09 jobboldali párt alelnöke. Jana Bobosíková, volt EP-képviselő élesebben fogalmazott, és egyben arra emlékeztette Fischert, hogy "Adolf Hitler osztrák volt".

"Az egész második világháború súlyos jogtalanság volt, és ennek következményei a Benes-dekrétumok" – szögezte le Vlastimil Tlustý volt pénzügyminiszter. Cyril Svoboda, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt elnöke szerint a dekrétumok a háború utáni állapotokat tükrözték, s az EU-hoz, illetve annak jogrendszeréhez semmi közük.

Fischer annak kapcsán írt levelet a kitelepített szudétanémeteknek, hogy azok megemlékeztek az 1919 március 4-én a csehszlovák határvidéken történt véres eseményekről. Az újonnan létrejött csehszlovák hadsereg katonái Kadanban, Chebben, Karlovy Varyban, Sternbergben, Stríbroban a civil németek közé lőttek, akik az Ausztriától való elcsatolás ellen és az önrendelkezésért tüntettek. A tragikus sortüzek több mint félszáz civil polgár halálát okozták.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!