A Facebookon terjed a történelmi emlékezet

Facebook-panteon

Technikailag nézve Henio oldala szembemegy a portál szabályaival. A profiloldalakat főleg élőknek szánják, hogy kommunikáljanak, képeket osszanak meg vagy játsszanak egymással. Persze elhunyt felhasználók számára is létrehozhatnak emlékoldalakat, hogy a barátok és a családtagok tisztelegjenek a halott előtt.

"A cégeknek, hírességeknek és közszereplőknek azonban általában 'rajongóik', nem pedig 'barátaik' vannak, és ennek kellene érvényesülnie a történelmi tragédiákban elhunyt áldozatok esetében is" - vélekedett Brandee Barker, a 400 millió felhasználót számláló platform szóvivője. Méghozzá azért, mert a Facebook egyéni felhasználók esetében legfeljebb ötezer barátot engedélyez, hírességek esetében azonban nem szab korlátot, következésképpen 'rajongóként' annyian csatlakozhatnának az emlékoldalra, ahányan csak ki akarnák fejezni tiszteletüket.

Henio Zytomirskit és családját 1941-ben kényszerítették a lublini gettóba, ahol rengeteg lengyel zsidó halt meg éhezés, járványok vagy rögtönzött kivégzések miatt. A következő évben a kisfiút és apját, Szmuelt a közeli majdaneki haláltáborba vitték, Henio a feltételezések szerint ott halt meg 1943-ban. Édesapja nem sokkal halála után hunyt el.

A kisgyerekre emlékező Facebook-oldal a Grodzka Gate-NN Teater nevű csoport korábbi, emlékezést szolgáló programjából fejlődött ki. A csoport színházi és egyéb előadásmódokat vesz igénybe, hogy feltámassza a háború előtt Lublinban élt 40 ezer zsidó emlékét. Heniót az unokatestvére által rendelkezésre bocsátott képek és levelek miatt választották ki. "Negyvenezer nevet és arcot nem lehet emlékezetbe idézni" - olvasható a kisfiú oldalán, ahol azt kérik a felhasználóktól, hogy inkább a kiválasztott áldozaton keresztül róják le tiszteletüket.

Tipikus bejegyzésnek tekinthető, amelyet egy olasz felhasználó írt üzenetében: "Kicsi Henio! Gyakran gondolok rád. Jelenléted a Facebookon alkalmat nyújt a töprengésre, és valóságosabb, mint sok élő emberek közötti barátság. Köszönöm neked, Henio. Remélem, sok barátra teszel szert".

Piotr Kadlick, a lengyelországi zsidók közösségének vezetője üdvözölte a mai, gyorsan változó világban született kezdeményezést. "Minden ötletet, amely segít bővíteni a múltról szóló ismereteket, használni és bátorítani kell" - mondta Kadlick. "Nem azokat az időket éljük, amikor hatalmas márványemlékművekkel és ünnepi ceremóniákkal tisztelgünk az emberek előtt". Hasonló elgondolás húzódhatott a belgák kezdeményezése mögött is: ők a Benelux-államban elesett és eltemetett 27 594 szövetséges katonának szándékoznak emléket állítani. Törekvésüknek köszönhetően amerikai, brit, ausztrál és francia katonák emléke térhet vissza múltból.

A program keretében középiskolásokat kértek meg, hogy kutassák fel a kiválasztott katonák életét, a csatát, amelyben elestek, és a veteránok intézetének segítségével hozzanak létre nekik Facebook-oldalakat - fényképekkel, video- és audiotartalommal. Az első hősi emlékoldalt az angliai High Wycombe-ból származó Thomas Leslie Cartwright őrvezető kapta, aki 1944-ben esett el, és akit a Belgium északi részén fekvő Kasterlee katonai temetőben helyeztek végső nyugalomra a brit hadsereg 99 további tagjával együtt.

Az elképzelések szerint a Facebook-panteon 2014-re, Belgium felszabadulásának hetvenedik évfordulójára készül el teljesen. "Csak akkor vagy halott, ha többé már senki sem beszél rólad" - mutatott rá az elképzelés lényegére Pol Van Den Driessche belga szenátor, a Live and Remember elnevezésű kezdeményezés atyja.

1. Életre keltett halottak
2. Virtuális ajándékok
3. Facebook-panteon

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2017

• Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
• Szinyei Merse Pál: Majális
• Szacsal, Nopcsa-kastély
• Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
• A Közel-Kelet amazonjai 
• Cornelia, a Gracchusok anyja
• Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
• Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora