2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Elfeledték Csehov jaltai házát

2010. január 28. 18:47 MTI

Behavazott kertje elhagyatott és a pénztárak üresek: Anton Pavlovics Csehov múzeummá alakított házáról, úgy tűnik, Moszkva és Kijev is megfeledkezett a híres orosz író születésének péntekre eső, 150. évfordulója előtt.

A Csehov számára épült egyemeletes, szerény fehér ház, ahol 1899 és 1904 között lakott, meredek lejtőn magasodik, ahonnan pazar kilátás nyílik a Fekete-tenger partján fekvő Jalta városára. A Krím-félszigeten lévő, és akkoriban az Orosz Birodalomhoz tartozó fürdőhely gyógyhatású éghajlata sarkallta a tüdőbajban szenvedő Csehovot arra, hogy családjával itt telepedjen le. Ezen a helyen írta híres színdarabjait, a Három nővért és a Cseresznyéskertet, mielőtt Németországba ment volna kezeltetni magát, ahol 1904. júliusában meghalt.

1921-ben nővére nyitotta meg a múzeumot, amely megőrizte Csehov szellemét. A korabeli gyertyák csak arra várnak, hogy meggyújtsák őket az íróasztalon, és az ágya fölött függő naptár még mindig 1904-et mutat. A cédrusok és a jázminok, amelyeket ültetett, most is úgy illatoznak, mint annak idején a kerti ösvényeken, ahol az író sétált híres kortársaival, köztük kollégáival, Ivan Bunyinnal és Makszim Gorkijjal vagy a legendás basszbaritonnal, Fjodor Saljapinnal.

Ez a látszólagos állandóság mégis sérülékeny: a múzeum átvészelt egy földrengést és túlélte a náci megszállást. Az egyik legnehezebb megpróbáltatást azonban Ukrajna 1991-ben elnyert függetlensége jelentette, mert azóta a pénzügyi források alig csörgedeznek, és ez magával vonja a múzeum elkerülhetetlen lepusztulását. Az intézmény egyetlen fillért sem kapott a pénteki évforduló megünneplésére. "A pénz éppen csak arra elég, hogy kifizessük a béreket, a közüzemi díjakat és a rendőri őrzést" - mondta Alla Golovacsjova igazgatónő. "Ukrajnában a kultúrára csak morzsák jutnak a költségvetésből" - háborgott Oleg Zubkov, a térség parlamenti képviselője, azzal vádolva a kormányt, hogy elhanyagolja az orosz kulturális örökséget a Krímben.

Pénz híján a villában néhány éve még nem volt fűtés és beszivárgott a víz, ami azzal fenyegetett, hogy megrongálódnak az értékes kiállítási tárgyak - a bútorok, az iratok és a ruhák. Végül Alekszandr Lebegyev orosz milliárdos 2008-ban megfinanszírozta a legszükségesebb munkálatokat, mindenekelőtt bevezettette a fűtést. Más mecénások - többségében oroszok, valamint néhány ukrán, de még britek is - hozzájárultak a felújítási költségekhez.

A pénz azonban korántsem elég, az ukrán állami finanszírozás a legszükségesebbre korlátozódik, az orosz állam pedig semmiféle támogatást nem ad. 2003-ban Vlagyimir Putyin akkori orosz elnök ellátogatott a múzeumba ukrán kollégájával, Leonyid Kucsmával. Mindketten köszönő szavakat írtak a vendégkönyvbe, de kormánytámogatás nem követte a gesztust.

A kevéssé stabil, agyagos talajra épült villa falain ma repedések láthatók, és a hasadékok hosszan elnyúlnak egészen a raktári készletet és az időszaki kiállításokat befogadó hivatali épület alapzatáig. A kármentesítő munkálatok becsült költsége "több millió" hrivnya (több százezer euró) - mondta a múzeum igazgatója. Már csak az a kérdés, honnan teremtik elő.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár