Precedens értékű szerb ítélet a délvidéki vérengzések kapcsán

Ifjabb Forró Lajos elmondta: másfél évvel ezelőtt fordult a szerb bírósághoz, hogy 1944. novemberében ártatlanul kivégzett nagyapját rehabilitáltassa. Arra kérte a bíróságot, hogy mondja ki, a második világháború végén nagyapját a helyi hatalom ártatlanul hurcolta el és kivégezte. Szerbiában ma már törvény, és így jogi lehetőség van arra, hogy az akkor kivégzett áldozatokat rehabilitálják, s ezzel a lehetőséggel élt többedmagával a történész Forró Lajos. A településről több mint tíz család fordult a bírósághoz.

Ifjabb Forró Lajos az eljárásról elmondta: szabályos tárgyalás zajlott le, a szerb fél teljes korrektségével, a megoldások keresésével. Az ítélet ugyan kissé hosszúra nyúlt, hisz másfél évet kellett várni, míg 2009. december 31-én ügyvédje kézhez kapta a bírósági végzést. Csaknem két éve Zomborban már történt egy rehabilitálás, a mostani mégis precedens értékű, miután a Martonos községben kivégzett többi áldozatot is megjelölik, ugyan csak szám szerint. Az irat kimondja, hogy őket is bírósági ítélet nélkül végezték ki.

A szerb bíróság most kimondta azt is, hogy az akkor elkövetett bűnök háborús bűnnek minősülnek, ezzel elévülhetetlenek. Emiatt minél több ilyen eljárást kell kezdeményezni - hívta fel a figyelmet Ifjabb Forró Lajos, aki szerint ezzel Szerbia jelentős lépést tett az Európai Unió felé.

Emlékeztetett: a szerb törvény lehetőséget biztosít arra, hogy ne csak a hozzátartozók kérhessék az eljárást, így azoknak az ügyét is fel lehet karolni, akiknek családja esetleg már kihalt. Hozzátette: reményei szerint a Becsey Zsolt volt európai parlamenti néppárti képviselő által alapított Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány, amelynek az elnöke, a kezdeményezést a magáévá teszi. A munkához ugyanakkor meg kell nyílnia az OZNA (Odelenje za Zastitu Naroda, vagyis Népvédelmi Osztály) levéltárának. Ifjabb Forró Lajos hozzátette: személyes célja most az, hogy nagyapját eltemethesse.

A második világháborúban, 1942-ben Újvidéken és a környező településeken vezetőik önhatalmú utasítására magyar katonák és csendőrök mintegy 3300-3800 szerb és zsidó embert gyilkoltak meg a szerb partizánok ellen indított razziában. A háború végén, 1944-45 telén a szerb partizánok bosszút álltak a délvidéki magyar lakosságon: becslések szerint 30-50 ezer lehet az áldozatok száma. A tömeggyilkosságokat évtizedeken át elhallgatták az egykori Jugoszláviában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai