2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Megfejtették egy ókori amfora titkait

2010. január 25. 09:31 MTI

Spanyol kutatók egy római kori amforát fogtak vallatóra, amelyet Larás marokkói kikötőváros közelében találtak.

A Valenciai Egyetem régészei még 2005-ben fedezték fel az amforát a föníciaiak által az i.e. 7. században alapított Lixusban (Mauretania Tingitana). A város később karthágói befolyás alá került, majd Karthágó lerombolása után Lixus a Római Birodalom részévé vált. A település virágkorát Claudius császár uralkodása alatt (i.sz. 41-54) érte el. Némely görög szerző egyébként Lixust a Heszperiszek (Heszperidák) kertjével azonosította, ahol Héra aranyalmáit őrizték segítőjükkel, az emberi nyelvet beszélő hatalmas kígyóval, Ládónnal együtt.

A Valenciai Egyetem Analitikai Kémiai Intézetének kutatói, akik vizsgálataikról az Analytical Letters című szaklap legújabb számában számoltak be, négy éven át elemezték az amforát. A vegyészek mindenekelőtt azt vizsgálták, hogy mivel zárták le a cserépkorsót, s mit tárolhattak benne. Mint kiderült, az amfora száját eredetileg fenyőgyantával zárhatták le: a kétezeréves parányi minta ugyanis gyantasavakat tartalmazott. Az ókori fenyőgyanta egyébként kemény állagú, színe pedig fekete volt, sárga pettyekkel tarkítva, szemben a jelenkori vöröses színű fenyőgyantával.

Az amforát valószínűleg parafával, vagy egy fadarabbal dugaszolhatták be, s az edénynek lehetett kerámiakupakja is, hasonló ahhoz, mint amilyet a közelben felfedeztek fel. A kerámiaedény nyakán körkörös mintázat látható, valamint felfedezhetők az amforát egykoron megformázó mester ujjlenyomatai is. "Az edényt egy olyan területen fedeztük fel, ahol i.e. 50 és i.sz. 10. között az amforákat tároló raktár üzemelhetett" - vélekedik Carmen Aranegui ásatásvezető régész, a Valenciai Egyetem professzora.

A régészprofesszor szerint, aki másfél évtizede végez ásatásokat Lixusban, az amfora itáliai eredetű, valószínűleg Campania mai területén készíthették. Ezeket az edényeket bor vagy sózott élelmiszer szállítására alkalmazták, ám később másodlagos hasznosításra kerültek. Ez történt a lixusi edénnyel, amelyben vastörmeléket találtak. Vélhetően egy öntöde használta, hogy megóvja a vasat a korróziótól.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár