Aranyékszereket találtak a magdeburgi dómban
2010. január 11. 09:43 MTI
Két, több száz éves aranyékszert találtak a német régészek a magdeburgi dómban. Az egyik egy mindössze két centiméteres gyönyörű oroszlánfej, amely feltehetően 800-1000 évvel ezelőtt egy érseki pásztorbot csúcsát díszíthette - ismertette az ásatásokat vezető régész, Rainer Kuhn.
Korábban
A másik aranyék egy 1,9 centiméter átmérőjű gyűrű, mely két, egymás köré csavart aranyszálból áll. Szakértők szerint a gyűrű egykor egy egyházi elöljáró fabotját ékesíthette. A régészek mindkét leletre befalazott sírokban bukkantak, amelyek az 1209 és 1520 között épült gótikus katedrális kereszthajójának keleti részén, a dóm padlója alatt 2,8 méterre feküdtek.
A sírok valószínűleg még a magdeburgi dóm elődjéből, a 10. században emelt és 1207-ben leégett templomból származnak. A három sír közül a középső szinte pontosan az egykori templom főtengelyén fekszik, így kiemelt temetkezőhely lehetett - mutatott rá Kuhn.
A régészek azonban érdekes módon sem sírlapokat, sem csontokat nem találtak. A középkori fakoporsók korát radiokarbonos kormeghatározás segítségével mintegy ezer évre tették. Mindebből arra következtettek, hogy valószínűleg 11. századi magdeburgi érsekek temetkezési helyére bukkantak, akiknek földi maradványait már a 12. században, jóval az 1207-es katasztrófa előtt újratemették.
Ezt támasztja alá az öt-hat ember csontjait tartalmazó tárolóhely is, amelyet a középső sír szélén találtak. A csontokat eredetileg egy faládában temethették újra, miután a sírhelyről kivették őket - vélekedik Kuhn. A főrégész szerint ez a feltételezés egybevág az érsekség krónikájában olvasható feljegyzéssel, miszerint Ruotger magdeburgi érsek (1119-1125) újratemettette hat elődjének földi maradványait a templom középső részén.
A 2010 késő őszéig tartó ásatások célja nem csak a sírok részletes feltárása. A Rainer Kuhn vezette kutatócsapat a templom keresztelőmedence közelében található nyugati végét is szeretné alaposabban feltárni, hogy összehasonlíthassák az itt és a kereszthajó keleti részén alkalmazott építészeti megoldásokat.
A dóm a magdeburgi érsekség katedrálisa volt, a reformáció óta azonban evangélikus templomként működik; a német gótika első jelentős alkotása, I. Ottó német-római császár nyughelye.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Városliget
- A legválságosabb időket is átvészelték a Városligetben megtartott árumintavásárok
- Tengernyi programot kínál a gyermekes családoknak is a Szent István Nap
- Sokáig maradt a Városligetbe látogató gyerekek kedvence az olasz bohóc cirkusza
- A madarak számára is kellemes környezetet biztosítottak a régi Városliget tavai
- A legendás Zeppelin léghajó útját is megörökítették a Városliget fölött
- Sió tündér legendáját is elhozták a Városligetbe a millenniumi ünnepségek
- A külföldi kiállítókat is vonzották a régi Városliget virágpavilonjai
- A magyar fotográfia óriásának otthonába, a Városliget mellé költözik a Magyar Fotográfiai Múzeum
- Újabb nemzetközi elismerést söpört be a Magyar Zene Háza
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa 16:05
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására 15:05
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast 13:20
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap