Átalakuló igényekre tervezték

Ahogy azt Nagy Gergely „Budapesti vásárcsarnokok a századfordulótól napjainkig” című munkájából ismerjük, az 1894-ben elkezdődött munkálatok korántsem mentek zökkenőmentesen. A Vámház körúti Központi Vásárcsarnok esetén például hónapokig állt a munka a kiviteli tervek feletti viták miatt, mire Pecz Samu megbízást kapott az építésére. Hónapokig elhúzódó sztrájk, majd tíz nappal az 1896-os nyitás előtt pusztító tűzvész késleltette az átadást. Végül a csarnok a tervezettnél egy évvel később nyitott ki.

A csarnok jelentőségét jól mutatja, hogy a nyitás után néhány hónappal, 1897 májusában Ferenc József, majd egy évvel később II. Vilmos német császár is meglátogatta.



Az áruszállítás mérnöki pontossággal működött: a csepeli rakpartról vasúton, az alsó rakpartról alagúton beúszó uszályokon szállították a csarnok pincéjébe beérkező árut. A csarnokban az eladáshelyeken kívül irodák, vendéglő és adóhivatalok kaptak helyet, s a 10 344 négyzetméternyi vasszerkezetű pincében tárolásra, raktározásra alkalmas helyiségek és hatalmas hűtők sorakoztak.

Annak érdekében, hogy a kereskedés a vásárcsarnokokba összpontosuljon a főváros köztéri piacait megszüntették, betiltották a járva-kelve árusítást és a házalást, a csarnokok nyitvatartási idejét a megszokott utcai kereskedés idejéhez igazították (nyáron 5-12-ig, télen 6-12-ig); és német mintára bevezették a délutáni nyitvatartást (16-19-ig, illetve 16-18-ig).

A vásárlói szokások nehezen követték az új lehetőségeket: a legélénkebb forgalom eztán is a korábbi hetipiacos napokon, keddenként és péntekenként történt. A Központi Vásárcsarnok és az öt kerületi csarnok alkotta hálózat azonban nem volt képes ellátni az egész várost, a központi 800 és a kerületi 1000 kiskereskedőt.



A kiskereskedelem megélénkülése miatt a nagykereskedelem a csarnoki pályaudvar területére, a Duna-parton és a környező tereken felállított deszkabódékba szorul vissza. Egyre nőtt az igény egy központi nagybani élelmiszerelosztóra, és végül, 1930-32-ben a Soroksári út és a Soroksári-Dunaág között megépült az Élelmiszer-nagyvásártelep.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek