A szobrok hétvégéje

2009. december 14.-Múlt-kor

Petőfi Sándor szobrát avatták fel szombaton Kijevben az Ukrajnai Magyar Napok rendezvénysorozat részeként. Ezzel párhuzamosan Kossuth emlékműve is megújult, és IV. Béla és Radnóti tervezett emlékhelyeiről is hallhattunk.

Kossuth técsői mellszobra

A magyar szabadságharc költőjének bronz mellszobrát, Kutas László Magyarországon készült alkotását Kijev belvárosában, a Vorovszkij utcában lévő parkban állították fel. A budapesti polgármesteri hivatal megrendelésére öntött szobrot és kő talapzatát Ukrajna budapesti nagykövetségének a közreműködésével még februárban az ukrán fővárosba szállították és átadták a Magyarok Kijevi Egyesületének (MKE).

Vass Tibor, az MKE elnöke arról tájékoztatott, hogy Petőfi Sándor kijevi szobrának a felavatása részét képezi az idei Ukrajnai Magyar Napoknak és az MKE fennállása 20. évfordulójának szentelt rendezvénysorozatnak.

A kijevi polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint Szerhij Rudik polgármester-helyettes a Petőfi-emlékművet avató beszédében hangsúlyozta: Petőfi Sándor, a költő és szabadsághős a magyarok számára olyan sokat jelent, mint Tarasz Sevcsenko nemzeti költő az ukránságnak. A magyar költő emlékének kijevi megörökítése az ukrán és a magyar főváros közös ügye, a két testvérváros közötti szoros együttműködés újabb bizonyítéka – tette hozzá. Petőfi szobrának felállítását Kijev vezetése a budapesti Sevcsenko-emlékmű 2007. július 11-i felavatása viszonzásának szánta.

Ezzel párhuzamosan ünnepélyes keretek közt avatták újra Kossuth Lajos magyarországi támogatással felújított szobrát szombaton a kárpátaljai Técsőn. Técső lakossága 1896-ban közadakozásból állított mellszobrot Kossuthnak. A kisváros központjában álló emlékmű sorrendben a hatodik a világ köztéri Kossuth-szobrai között.

A szobor újraavatásán részt vett Bacskai József, a beregszászi magyar konzulátus főkonzulja, aki telefonon elmondta, hogy a técsői Kossuth-emlékművet és a hozzá tartozó parkot a városrendezés keretében újította meg a helyi református egyházközség és a polgármesteri hivatal. A reformátusok a beregszászi magyar konzulátus közbenjárásával sikeresen pályáztak a Külügyminisztériumnál, aminek köszönhetően 350 ezer forinttal tudtak hozzájárulni a rekonstrukciós munkálatok költségeihez. A fennmaradó részt a polgármesteri hivatal fedezte – tette hozzá, megjegyezve, hogy az átadási ünnepségen legmagasabb szinten képviseltette magát a técsői járás – a legnagyobb ukrajnai járás – állami közigazgatási hivatala is.

A két méter magas talapzaton lévő Kossuth-szobor egyike az azon kevés magyar emlékműveknek, amelyeket nem romboltak le Kárpátalja Csehszlovákiához, majd a Szovjetunióhoz történt csatolása után. A helyi legenda szerint a técsőiek 1944-ben úgy mentették meg a Kossuth-emlékművet, hogy szilvapálinkával leitatták a szobor lerombolására készülő szovjeteket. Később Váradi Sternberg János ungvári történészprofesszor járt közben a szovjet hatóságoknál azért, hogy kíméljék meg Kossuth Lajos szobrát.

A hétvégén az is kiderült, hogy IV. Béla királynak és Radnóti Miklósnak is szobrot állítanak Szegeden, az uralkodó bronz lovas szobrát 2010. május 21-én, a költőt ábrázoló alkotást pedig szeptember 1-jén avatják fel a tervek szerint.

A IV. Béla királyról, Szeged városalapítójáról mintázott egész alakos lovas szobor tervezésére és kivitelezésére országos nyilvános, egyfordulós pályázatot írt ki az önkormányzat. A pályázatra összesen tizenöt alkotás érkezett, melyek közül hármat - Engler András, Bíró Lajos, valamint a Tóth Béla-Tóth Dávid szerzőpáros tervét - választotta ki a bíráló bizottság. A szegedi közgyűlés ülésén bemutatott makettek közül a képviselők - a szakmai zsűrivel egyetértésben - Tóth Béla és Tóth Dávid művét tartották a legjobbnak. A művészek egy várbástyát formázó posztamensen, lován ülve, kezében egy kettős keresztet tartva ábrázolták a királyt.

A bronzból készülő másfélszeres életnagyságú szobrot IV. Béla királlyá koronázásának és trónra kerülésének 775. évfordulójára emlékezve 2010-ben avatják föl, május 21-én, Szeged napján. Az alkotás a Széchenyi téren áll majd, azon a helyen ahol 1912 és 1930 között ifj. Vastagh György II. Rákóczi Ferencet ábrázoló - jelenleg a püspöki palota előtt látható - lovas szobra állt.

Radnóti Miklós egészalakos szobrának felállítását a költő nevét viselő gimnázium igazgatója kezdeményezte. Radnóti Miklós - aki egyetemi tanulmányai idején lakott Szegeden - nevét utca, intézmény őrzi, emléktáblája látható egykori lakóhelyein és egy szerény domborműves tábla a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban. Az elképzelés szerint a kétalakos szoborkompozíciót - amely a fiatal költőt és kedvesét, Fannit örökíti meg - a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium előtti téren helyezik el, s 2010. szeptember 1-jén, a városi tanévnyitón avatják föl.

A szoborcsoport tervezésére és kivitelezésére országos pályázatot ír ki az önkormányzat.