Aranykincsek a honfoglalás korából
2009. november 30. 17:45 MTI
Ritkaságszámba menő, honfoglalás kori leletet, aranyból készült szem- és szájfedőket találtak a Móra Ferenc Múzeum régészei egy lovas sírban a Szeged melletti Öthalmi dombon.
Korábban
Az egykori szovjet katonai gyakorlótér hathektáros területén összesen nyolc honfoglalás kori sír került elő, ebből hat lovas sír, amelybe a harcossal együtt eltemették lovának koponyáját is - mondta a Paluch Tibor ásatásvezető régész a feltárásról tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy a másik két sír egyikébe egy asszonyt, a másikba egy gyermeket temettek.
Az egyik lovas sírban a halottra arany szem- és szájfedőt helyeztek, a vékonyra kalapált aranylemezek szerepe az volt, hogy letakarja a halott lelkét. Ugyanebben a sírban a harcossal együtt eltemetett ló szemére itáliai ezüst pénzérmét tettek. Az arany szem- és szájfedő ritkaságnak számít a Kárpát-medencében, hasonló leletre csupán egyszer, a hatvanas években Eger közelében bukkantak a magyar régészek - közölte a szakember.
Zombori István múzeumigazgató elmondta, hogy az Öthalmi domb ismert régészeti lelőhely, már a Szegedet romba döntő nagy 1879-es árvíz után találtak itt honfoglalás kori sírokat. Ekkor a területről 1,5-2 méternyi homokot termeltek ki, az így nyert nyersanyaggal töltötték föl a város területét. Az irodalmi adatok alapján számos honfoglalás kori sírra bukkantak ekkor, feltételezhető tehát, hogy a környezetéből kiemelkedő terület fontos temetkezési hely lehetett.
Egészen a 19. századi folyószabályozásig a térség a Tisza vízjárta területe volt, így az itt élők a magaslatokra telepedtek le. Ezért nem véletlen, hogy a Móra-múzeum régészei a leendő homokbánya területén indított megelőző feltárás során összesen négy korszak nyomaira bukkantak: a honfoglalás kori sírokon kívül előkerültek leletek a felső-paleotikumból, a vaskorból és az Árpád-kor utáni időszakból is - közölte a szakember.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap