Forradalom kétféle olvasatban
2009. november 4. 10:17
1956 novemberének elején az újonnan megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt vezetősége nyilatkozatokban szólította meg vélt támogatóit. A bevonuló szovjet tankok árnyékában azonban a nyilatkozatok hangvétele fokozatosan változott - mutatta be Simon István a MOL honlapján.
Korábban
1956. november 1-jén az eszmei, személyi, erkölcsi megújulás deklarált kinyilvánításával - szakítva az addigi sztálinista dogmatikus elmélettel és gyakorlattal, egyúttal felvállalva a forradalom alapvető céljait - a Magyar Dolgozók Pártjából átalakuló új párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Intéző Bizottsága „Magyar munkások, parasztok, értelmiségiek” megszólítással fordult a társadalom felé: „Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi uralmat, kivívta a nép szabadságát és az ország függetlenségét, amely nélkül nincs és nem is lehet szocializmus” - olvasható többek között a Kádár János, Losonczy Géza, Kopácsi Sándor, Lukács György, Nagy Imre, Szántó Zoltán és Donáth Ferenc nevében megjelent felhívásban. A nemzeti kommunista hangsúlyokat tartalmazó szöveg, bár utal az ellenforradalom lehetséges veszélyeire, egyértelműen a független, demokratikus és a szociális vívmányokat (földreformot, államosítást) fel nem adó, hiteles népi demokrácia melletti elkötelezettség megnyilvánulása.
Öt nappal később, november 6-án, a szovjet katonai intervenció „hátszelében”, ugyanannak a pártnak az Ideiglenes Központi Bizottsága (megalakulásakor 21 tagból 15 az MDP Központi Vezetőségének is tagja volt) által kiadott „Magyar kommunisták! Magyar Dolgozók Pártjának tagjai! Elvtársak!" megszólítással kezdődő felhívás már az „ellenforradalommal” szembeni jogos beavatkozás melletti elkötelezettség dokumentuma.
Annak ellenére, hogy már megjelenik a kétfrontos, a „Rákosi-klikk”, illetve a „jobboldali revizionisták” (Nagy Imre-Losonczy csoport) elleni harc szükségességének fontossága, hangsúlyozottan a „kapitalizmust visszaállító”, „nacionalista-soviniszta alapra” helyezkedő, a szocializmus ügyét eláruló „ellenforradalom” képviselői elleni fellépés áll a dokumentum mondanivalójának középpontjában.
A Magyar Szocialista Munkáspárt — a reformillúziók megtestesítőjeként — a hatvanas évek közepétől kifelé és befelé is, bizonyos határokig eladhatóvá tette a félelmekből táplálkozó bosszú, illetve a geo- és reálpolitika „gyümölcsét”. A vérben születő kádári berendezkedés a társadalmi és gazdasági konszolidáció, valamint a belső kiegyezés megteremtésével sajátos, a keleti blokkon belüli egyediségével az 1990-es rendszerváltozás tartalmát is nagyban meghatározta.
A dokumentumok a MOL oldalán
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.