Nofertiti újra a berlini Neues Museumban ragyog

A nagyszabású renoválás végeztével új időszámítás kezdődik az ENSZ Nevelésügy, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által a világörökség részévé nyilvánított berlini Múzeumsziget életében. A második világháború után először fordul elő, hogy a szigeten fekvő mind az öt múzeum látogatható. "A Múzeumsziget számára most ért véget a háború utáni korszak" - mondta Hermann Parzinger, a berlini múzeumokat felügyelő Porosz Kulturális Örökség Alapítvány elnöke.



Az egykori háborús romot 212 millió euróból építették újjá David Chipperfield tervei alapján. Már az NDK idején is szóba került, hogy felújítsák a Friedrich August Stüler által tervezett és a kapuit 1855-ben megnyitó múzeumot, a keletnémet államnak azonban soha nem volt elég anyagi forrása az elképzelés valóra váltásához. Németország újraegyesítése után azonban megnyílt a lehetőség erre is, a Múzeumszigetet egymilliárd eurónak megfelelő összegből varázsolták újjá.

A nyolcezer négyzetmétert elfoglaló termekben egy hétszázezer éves szakócától a Nagy Károly korából származó tárgyakig összesen mintegy kilencezer műtárgyat állítanak ki. A múzeum az antikvitás világába vezető, "tematikus" - például a túlvilággal vagy a világ létrejöttével foglalkozó - termekkel is várja a látogatókat.



Lenyűgözők azok az egyiptomi szobrok és mellszobrok is, amelyek szemmagasságban tekintenek a látogatókra. Chipperfield mélyebbre helyezte az egyiptomi és a görög termeket, így új szinteket alakított ki. A látványosságok közül külön említést érdemel Priamosz király kincse, amelyet Trója felfedezője, Heinrich Schliemann talált meg 1873-ban. Az ezüstkincsek nagy része a világháború után a Szovjetunióba került és napjainkban a moszkvai Puskin Múzeumban látható. Felbecsülhetetlen értékű az a bronzkorból származó aranykalap is, amelyet asztronómiai jegyek képei díszítenek és minden bizonnyal egy főpapé vagy uralkodóé lehetett.



A kilencezres műtárgysereget azonban kétségtelenül Nofertiti i.e. 1340 körül készült mellszobra uralja, a "Szépség" ragyogása közel 3500 év múltán sem kopott meg. A királynő szobra az északi kupolateremben kapott helyet. Nofertiti rögös utat tett meg, mire újra Berlinbe ért: a múzeum újranyitása előtt Egyiptom ismét azzal fenyegetőzött, hogy visszaköveteli a szobrot, Berlin azonban ellenállt a nyomásnak. A németek érvelése szerint a mellszobrot 1913-ban megtaláló Ludwig Borchardt régész expedíciója törvényes volt, így a műkincs jogosan került Berlinbe, ahol 1924-ben állították ki. Az expedíciót finanszírozó James Simonról szintén készült egy mellszobor, amelyet úgy helyeztek el, hogy közvetlenül rálásson Nofertitire.

A látogatók a mai hivatalos megnyitót követően szombattól vehetik birtokukba a múzeumot, a nyitó hétvégén ingyenes lesz a belépő, a múzeum vezetése hatalmas érdeklődésre számít.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták