Hamisítvány lehet Nofertiti büsztje
2009. május 7. 10:40
A Berlinben látható, 3400 évesnek hitt ókori mellszobor valójában csak egy 1912-ben készített hamisítvány, amelyet azért készítettek, hogy az ókori egyiptomiak festékanyagainak hatását teszteljék - állítja Henri Stierlin svájci művészettörténész.
Korábban
A művészettörténész a svájci francia nyelvű rádió és televízió producere és rendezője, önmagát az ókori civilizációk összehasonlító történészének nevezi. Az egyiptomi, közel-keleti és ősi iszlám műtárgyak szakértőjeként is ismert Stierlin legújabb könyvében azt állítja, hogy a jelenleg a berlini Altes Museumban látható szobrot Ludwig Borchardt régész utasítására készítette egy Gerardt Marks nevű művész, ezért teljességgel valószínűtlen, hogy az eredeti szoborral lenne dolgunk.
A szakember értelmezése szerint a régész az általa helyesnek gondolt Nofretiti-képmást gyártatta le, illetve ezen igyekezett kikísérletezni, mire használhatták az ásatásokon talált festékeket. 1912. december 6-án azonban a replikát már eredetiként adták át egy német arisztokratának, a régész pedig semmit nem tett ennek megakadályozása érdekében.
Stierlin egyébként negyedszázada kutatja a témát, és több bizonyítékot is talált tézise igazolására. A büsztnek ugyanis hiányzik a bal szeme, amelyet sose faragtak ki. Ez ugyanakkor sértés az ókori egyiptomiakkal szemben, akik szerint a szoborba az adott személy lelke költözhet. Ráadásul a vállvonal a 19. században megszokott Art Nouveau stílus szerint készült, míg az egyiptomiak vízszintesen csapták le szobraik és képeik vállait. A kérdés megoldását nem segíti, hogy a büsztöt nem lehet datálni, mivel kőből készült, amit aztán befestettek: a festékek egy része táadásul eredeti, hiszen kikeverésükhöz a sírokban talált pigmenteket használták fel.
Stierlin értelmezését a szobor megtalálásának körülményei is alátámasztják, hiszen az ott jelenlévő francia régészek egyáltalán nem számoltak be hasonló leletekről, és a legkorábbi tudományos elemzés 1923-ban készült a szoborról, a felfedezés után 11 évvel. Ez azért is meglepő, mert egy ilyen büszt felfedezése Tutanhamon sírjának megtalálásával is vetekedett.
Egyiptom a szobrot egyébként 1923-as bemutatása óta visszaköveteli, annak ellenére, hogy jelenlegi múzeumában hamarosan új helyen lesz majd látható.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


maják
- Különös játékokkal múlatták az időt az azték őslakosok
- A belháborúk mellett a változó klíma is okozta Tikal hanyatlását
- Halley-től a majákig: avagy a történelem megszámlálhatatlan világvége-jóslata
- Már az aztékok is kötöttek fogadásokat különféle játékok végkimenetelére
- Bizarr labdajáték jelentette a legnagyobb szórakozást Tikal népének
- Háromezer éves maja települést fedeztek fel Guatemalában
- A magyar sajtó és a bolgár hadba lépés
- Minden évben várják, de eddig nem jött el a világvége
- A hódítók nem tudták teljesen eltüntetni az amerikai őslakosok hagyományos népi játékait
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap