A brit elhárításnak dolgozott a fiatal Mussolini

Az archív dokumentumok szerint a későbbi olasz diktátor 1917-ben politikusi karrierjét az MI5, azaz az angol kémszervezet heti száz fontos (mai értéken körülbelül heti 6000 fontos – 1,7 millió forintos) segélyével lendítette előre. A briteknek ez egy kiváló befektetés volt: az akkor 34 éves újságíró nem csak Olaszország hadban maradása mellett kampányolt, hanem lapjában, az Il Popolo d'Italiában propagandacikkekkel támogatta a szövetségesek terveit, és arról is gondoskodott, hogy a béketüntetők maradjanak otthon. Meggyőző eszközei később is híresek voltak: a feketeingesek sokszor "győzték meg" hasonlóképp a szakszervezeti mozgalmak vezetőit.

Mussolini csekkjeit Sir Samuel Hoare parlamenti képviselő, az MI5 akkori római embere hagyta jóvá, aki 1917-ben 100 hírszerzőt felügyelt Olaszországban. Hoare ezt 1954-ben megjelent emlékirataiban fel is tüntette, ám a kutatók számára mindez csak most, a férfi iratanyagának átkutatásakor vált nyilvánvalóvá.

A meglepő felfedezést Peter Martland történész tette, aki szerint a britek azért nyúltak hasonló eszközökhöz, mert nagyon féltek, hogy az oroszok után az olaszok is kieshetnek az első világháborúból. Mussolinit legalább egy éven át fizették, hiszen ez nem számított túl nagy összegnek: a háború az angol kincstárnak naponta került 4 millió fontba. A történész szerint azonban a pénz nagyon hamar elfolyt, és azt Mussolini szeretőire költhette.

Érdekes egybeesésé még, hogy miután Mussolini átvette a hatalmat, és megindította afrikai hódításait, pont Hoare volt az, aki 1935-ben jegyzett brit-olasz paktumával az olaszok kezére játszotta Abesszíniát. Ez azonban a politikus bukásának kezdetét is jelentette.

Mindez a múlt héten megjelent, az MI5 száz éves történetét bemutató kötetben olvasható. A "Birodalom védelme" című könyv szerzője, a cambridge-i egyetem történészprofesszora, Christopher Andrew a szervezetet övező 100 éves titoknak véget, amikor bemutatja az MI5 történetét az első és a második világháborúban, a hidegháborúban, és jelenét az iszlamista terrorizmus elleni küzdelemben. Andrew egyébként hét éven át maga is munkatársa volt az elhárításnak.

A könyvben, amelyet 400 ezer példányban nyomtattak ki, a szerző egyebek mellett arról ír, hogy 1938-ban egy MI5-os tiszt közölte az akkori brit kormányfővel, Neville Chamberlain-nel, hogy Hitler egy magánbeszélgetésben "seggfejnek" nevezte őt, mert Chamberlain zokszó nélkül tűrte a Szudéta-vidék elfoglalását. A látszólag komikus eset azért fontos, mert azt bizonyítja, hogy a második világháború előtt a felső náci vezetésben is voltak informátorai a brit elhárításnak.

A könyvben eddig még soha nem látott fényképek is vannak, például a hidegháború idején, brit földön ténykedő szovjet ügynökökről, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) embereiről valamint iszlamistákról, amint robbanószerekhez vesznek alkotórészeket. Andrew elmondása szerint a több mint ezer oldalas könyv írása közben gyakran maga is megijedt, amikor az addig darabokban lévő információból összeállt a kép bizonyos eseményekről.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése