Gorbacsov már 1985-ben feladta Kelet-Európát

2009. október 12. 18:12 MTI

Mihail Gorbacsov 1985-ben, elődje, Konsztantyin Csernyenko temetésén közölte a Varsói Szerződés tagállamainak vezetőivel, hogy a Szovjetunió többé nem avatkozik be a kelet-európai országokban - mondta el a Szovjetunió Kommunista Pártjának utolsó főtitkára a rendszerváltás huszadik évfordulója alkalmából a Le Figaro című párizsi napilapnak.

Korábban

"Az irodámban gyűltünk össze. Megköszöntem, hogy eljöttek, és azt mondtam: semmi olyat nem teszünk, ami komplikálná kapcsolatainkat ... 1985-ben megígértem nekik, hogy nem avatkozunk be, és nem is avatkoztunk be" - hangsúlyozta Gorbacsov. Véleménye szerint amennyiben a Szovjetunió beavatkozott volna a kelet-európai reformfolyamatokba, "kitört volna a harmadik világháború".

Gorbacsov elmondta: hatalomra kerülése pillanatától kezdve politikájának egyik alapja az volt, hogy "Európát közös háznak" tekintette. A volt szovjet pártfőtitkár ugyanakkor azt állítja: nem tervezte meg előre a rendszerváltást és a német újraegyesítést. A Szovjetunióban és a Kelet-Közép-Európában végbement változások, az Egyesült Államokkal kialakított új viszony és a leszerelés azonban az események olyan spirálját indította meg, amelyben az NDK úgy festett, mint "egy sziget a változások tengerében".

A Szovjetunió volt elnöke "nagyon meglepődött", amikor a Német Demokratikus Köztársaság alapításának 40. évfordulóján 1989-ben Berlinben azt tapasztalta: a keletnémet vezető, Eric Honecker nem értette meg, mi történik a régióban, és nem akarja elfogadni, hogy a megindult folyamatok felvetik a német újraegyesítés kérdését. A tribünön "Mieczyslaw Rakowski lengyel miniszterelnök odajött hozzám, és megkérdezte, értek-e németül. Azt mondtam, hogy eléggé ahhoz, hogy tudjam, mi van a feliratokon. Erre azt mondta: ennek vége. Én meg azt válaszoltam, hogy igen" - emlékezett vissza Gorbacsov.

A volt szovjet vezető elmondása szerint egy pillanatig sem habozott, hogy merre vezesse országát, mert úgy gondolta, hogy a demokratikus változásokkal, a nyitás és a reform politikájával, valamint a nagyobb szólás- és vallásszabadsággal egyben tudja tartani a Szovjetuniót. Bízott abban, hogy jó úton jár, mert úgy érezte, a többség támogatja a peresztrojkát.

Arra a kérdésére, vajon Oroszország ma jó úton jár-e, Gorbacsov azt válaszolta, hogy Vlagyimir Putyin első elnöki mandátumát még inkább pozitívnak ítélte meg, de azóta a legfőbb probléma, hogy nincsenek igazi modernizációs erőfeszítések, pedig az olaj árának emelkedésével minden feltétel adott volt. "Nem is tudom, mire használták az olajmilliárdokat ... A pénz nagy részét elpazarolták, és nem az ország modernizálására fordították" - fogalmazott Gorbacsov.