Felavatták az embermentő evangélikus lelkész szobrát
2009. szeptember 28. 15:12 MTI
Felavatták Sztehlo Gábor, a II. világháború idején zsidó gyermekeket és felnőtteket mentő evangélikus lelkész szobrát születésének 100. évfordulója alkalmából Budapesten, a Deák téri evangélikus templom előtt.
Korábban
Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) országos felügyelője a lelkész két gyermekének részvételével tartott megemlékezésen rámutatott arra: Sztehlo Gábor nem egyszer papi ruhájával, azaz Luther-köpenyével védte a II. világháború idején az elhurcolt zsidó szülők, majd a bebörtönzött, kitelepített csendőrparancsnokok gyerekeit, és azokat, akiknek a sorsa "a politikai hullámveréstől függetlenül fordult rosszra".
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi arról szólt: "vannak történelmi korszakok, amelyeket nem lehet józan ésszel megérteni". Mint mondta, ilyen korszak következett be 1944-ben a német megszállás után, amikor a magyar kormány saját polgárait kiszolgáltatta az ellenségnek. Az embermentőkre emlékezve kiemelte: voltak, akik "megértették az idők parancsát és volt bátorságuk cselekedni"; ennek értékét lehetetlen felbecsülni. Sztehlo Gábor és a hozzá hasonló emberek az életükkel játszottak, amikor kiálltak az üldözöttekért - tette hozzá Schweitzer József.
Donáth László evangélikus lelkész, szocialista parlamenti képviselő úgy fogalmazott: Sztehlo Gábor olyan lelkész volt, aki "előbb cselekedett, aztán prédikált", s 1946-ban szembefordult az akkori püspökökkel, elöljáróival is, akik arra akarták rávenni, hogy az általa 1944-ben létrehozott Gaudiopolis (Örömváros) profilját változtassa meg.
Merényi Zsuzsa tanár az avatáson elmondta: Sztehlo Gábor 1944 márciusában kezdte el zsidó gyerekek mentését Raffay Sándor püspök megbízásából. Karácsonyig 32 otthonban szervezte meg a gyerekek ellátását a Vöröskereszt támogatásával. Tevékenységéért 1972-ben megkapta a Világ igaza címet. 1945 tavaszán a Weiss Manfréd által felajánlott területen létrehozta a Pax gyermekotthont, s az egyház keretén belül szeretetotthonokat szervezett. 1961-től 1974-ben bekövetkezett haláláig Svájcban végzett lelkészi munkát. Nobel-békedíjra is felterjesztették, de azt abban az évben Willy Brandt német szövetségi kancellár kapta meg.
A Deák téren felállított, 3 méteres alkotást Vígh Tamás Kossuth-díjas szobrászművész készítette fekete török márványból.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Városliget
- A legendás Zeppelin léghajó útját is megörökítették a Városliget fölött
- Sió tündér legendáját is elhozták a Városligetbe a millenniumi ünnepségek
- A külföldi kiállítókat is vonzották a régi Városliget virágpavilonjai
- A magyar fotográfia óriásának otthonába, a Városliget mellé költözik a Magyar Fotográfiai Múzeum
- Újabb nemzetközi elismerést söpört be a Magyar Zene Háza
- A Városligetben nyílt meg Európa második gépi hűtésű korcsolyapályája
- A tél beköszöntével sem állt meg az élet a történelmi Városligetben
- Ismerős finomságokra bukkanhatunk a régi Városliget ételárusainak kínálatában
- A gyerekeknek is kitűnő szórakozást kínált a régi Városliget
- Elsőként a budapesti fogaskerekűn indítottak kalauz nélküli járatot az országban tegnap
- Még az újkorban is hittek a seprűn repülő boszorkányok létezésében tegnap
- Futballtörténelem plakátokon keresztül a Várkert Bazárban tegnap
- „Szeretném minél több emberhez eljuttatni a tradicionális jazzt” – interjú Papp Mátyás jazz-harsonaművésszel tegnap
- Stradivari és Guarnieri hangszerei is megszólalnak az idei Kaposfesten tegnap
- A térség országainak kulturális örökségével ismerkedhetünk meg a Duna Fesztiválon tegnap
- Döcögősen indult, de végül minden elképzelést túlszárnyalt Fangio karrierje tegnap
- Bartók Bélát is megihlette a legnagyobb magyar hegedűsök egyike, Geyer Stefi 2024.06.23.