Felavatták az embermentő evangélikus lelkész szobrát
2009. szeptember 28. 15:12 MTI
Felavatták Sztehlo Gábor, a II. világháború idején zsidó gyermekeket és felnőtteket mentő evangélikus lelkész szobrát születésének 100. évfordulója alkalmából Budapesten, a Deák téri evangélikus templom előtt.
Korábban
Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) országos felügyelője a lelkész két gyermekének részvételével tartott megemlékezésen rámutatott arra: Sztehlo Gábor nem egyszer papi ruhájával, azaz Luther-köpenyével védte a II. világháború idején az elhurcolt zsidó szülők, majd a bebörtönzött, kitelepített csendőrparancsnokok gyerekeit, és azokat, akiknek a sorsa "a politikai hullámveréstől függetlenül fordult rosszra".
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi arról szólt: "vannak történelmi korszakok, amelyeket nem lehet józan ésszel megérteni". Mint mondta, ilyen korszak következett be 1944-ben a német megszállás után, amikor a magyar kormány saját polgárait kiszolgáltatta az ellenségnek. Az embermentőkre emlékezve kiemelte: voltak, akik "megértették az idők parancsát és volt bátorságuk cselekedni"; ennek értékét lehetetlen felbecsülni. Sztehlo Gábor és a hozzá hasonló emberek az életükkel játszottak, amikor kiálltak az üldözöttekért - tette hozzá Schweitzer József.
Donáth László evangélikus lelkész, szocialista parlamenti képviselő úgy fogalmazott: Sztehlo Gábor olyan lelkész volt, aki "előbb cselekedett, aztán prédikált", s 1946-ban szembefordult az akkori püspökökkel, elöljáróival is, akik arra akarták rávenni, hogy az általa 1944-ben létrehozott Gaudiopolis (Örömváros) profilját változtassa meg.
Merényi Zsuzsa tanár az avatáson elmondta: Sztehlo Gábor 1944 márciusában kezdte el zsidó gyerekek mentését Raffay Sándor püspök megbízásából. Karácsonyig 32 otthonban szervezte meg a gyerekek ellátását a Vöröskereszt támogatásával. Tevékenységéért 1972-ben megkapta a Világ igaza címet. 1945 tavaszán a Weiss Manfréd által felajánlott területen létrehozta a Pax gyermekotthont, s az egyház keretén belül szeretetotthonokat szervezett. 1961-től 1974-ben bekövetkezett haláláig Svájcban végzett lelkészi munkát. Nobel-békedíjra is felterjesztették, de azt abban az évben Willy Brandt német szövetségi kancellár kapta meg.
A Deák téren felállított, 3 méteres alkotást Vígh Tamás Kossuth-díjas szobrászművész készítette fekete török márványból.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- A véres polgárháború, amely megihlette a Sárkányok háza alkotóját 10:30
- Már az 500. kiállítást tartja a népszerű Nyitott Műhely 10:25
- Uralkodására visszagondolva csak nosztalgiát érzett Uganda egykori diktátora 09:50
- A Párt és a forradalom között egyensúlyozva igyekezett konszenzust találni Nagy Imre 09:05
- A Szovjetunió mellett Csehszlovákia és Jugoszlávia felé is jóvátétel terhelte Magyarországot tegnap
- Több ezer embernek kellett elhagynia otthonát a Pinatubo kitörése miatt tegnap
- Tíz kihagyhatatlan nyári színházi bemutató tegnap
- Hibás politikai döntések sorozata vezetett a Magna Carta kiadásához tegnap