Az egyháznak beszélnie kell az embermentőkről
2009. május 26. 10:01 MTI
Az egyháznak kötelessége és jól felfogott érdeke, hogy beszéljen azokról a lelkészeiről, tisztségviselőiről, akik a holokauszt idején embereket mentettek - mondta el Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) országos felügyelője a Sztehlo Gábor evangélikus lelkész születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett konferencián hétfőn Budapesten.
Korábban
"Vészterhes időkben világosabban meg lehet látni", kikben van meg a kellő merészség ahhoz, hogy tegyenek az emberekért - közölte Prőhle Gergely a Sztehlo Emlékbizottság, a Sztehlo Alapítvány és a Baráti Kör a Holokauszt Emlékének Megőrzéséért Egyesület rendezvényén. Elmondta: a lelkész az első menedékhelyet a zsidó gyermekek számára a budapesti Haggenmacher-villában hozta létre. A Haggenmacher család villáját a második világháború után államosították, egy éve az épület egy cég tulajdonába került, amely megígérte, hogy Sztehlo Gábor embermentésének emlékére táblát avathatnak.
Ittzés János, az MEE elnök-püspöke a konferencián úgy fogalmazott, hogy az 1944-1945-ben zsidó gyermekeket mentő evangélikus lelkész egy embertelen korban mentett embereket. Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának elnöke beszédében hangoztatta: a múltról mindig a jelen érdekében beszélnek, ám az embermentők, így Sztehlo Gábor sem kapták meg a nekik járó elismerést.
Véleménye szerint a holokauszt és az egyházak viszonylatában háromféle hozzáállás létezik Magyarországon: egyrészt a "ránk ez nem vonatkozik" szemlélet, amely - helytelenül - a felejtést akarja. A másik, amikor egyes egyházi személyiségek - például Ravasz László református püspök - "belátták súlyos tévedéseiket", a harmadik pedig az a felfogás, amely a katolikus egyháznak a holokauszt idején tanúsított magatartásából azt a következtetést vonja le, hogy "minden keresztény bűnös volt". Ez utóbbi általánosító megjegyzés nem segíti a múlttal való szembenézést - hangsúlyozta.
Kedvező példaként említette az evangélikus egyház 1945 utáni múltjának feltárásával foglalkozó bizottság működését, mellyel kapcsolatban megjegyezte: nem szabad "a múltat elkendőzni, de a bűnösöket nem szabad koncként sem odadobni" a közvéleménynek. Harsányi László, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója kiemelte: az áldozatokra és az embermentőkre, "a világi igazaira" egyaránt kell emlékezni. Az emlékezésre és az emlékeztetésre egyaránt szükség van, mert "a felejtés elképesztő erővel próbálja szétzúzni a múltat" - mutatott rá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- 10 tény Irán múltjáról
- El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
- Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
- A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
- A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
- Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.