2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az egyháznak beszélnie kell az embermentőkről

2009. május 26. 10:01 MTI

Az egyháznak kötelessége és jól felfogott érdeke, hogy beszéljen azokról a lelkészeiről, tisztségviselőiről, akik a holokauszt idején embereket mentettek - mondta el Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) országos felügyelője a Sztehlo Gábor evangélikus lelkész születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett konferencián hétfőn Budapesten.

"Vészterhes időkben világosabban meg lehet látni", kikben van meg a kellő merészség ahhoz, hogy tegyenek az emberekért - közölte Prőhle Gergely a Sztehlo Emlékbizottság, a Sztehlo Alapítvány és a Baráti Kör a Holokauszt Emlékének Megőrzéséért Egyesület rendezvényén. Elmondta: a lelkész az első menedékhelyet a zsidó gyermekek számára a budapesti Haggenmacher-villában hozta létre. A Haggenmacher család villáját a második világháború után államosították, egy éve az épület egy cég tulajdonába került, amely megígérte, hogy Sztehlo Gábor embermentésének emlékére táblát avathatnak.

Ittzés János, az MEE elnök-püspöke a konferencián úgy fogalmazott, hogy az 1944-1945-ben zsidó gyermekeket mentő evangélikus lelkész egy embertelen korban mentett embereket. Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának elnöke beszédében hangoztatta: a múltról mindig a jelen érdekében beszélnek, ám az embermentők, így Sztehlo Gábor sem kapták meg a nekik járó elismerést.

Véleménye szerint a holokauszt és az egyházak viszonylatában háromféle hozzáállás létezik Magyarországon: egyrészt a "ránk ez nem vonatkozik" szemlélet, amely - helytelenül - a felejtést akarja. A másik, amikor egyes egyházi személyiségek - például Ravasz László református püspök - "belátták súlyos tévedéseiket", a harmadik pedig az a felfogás, amely a katolikus egyháznak a holokauszt idején tanúsított magatartásából azt a következtetést vonja le, hogy "minden keresztény bűnös volt". Ez utóbbi általánosító megjegyzés nem segíti a múlttal való szembenézést - hangsúlyozta.

Kedvező példaként említette az evangélikus egyház 1945 utáni múltjának feltárásával foglalkozó bizottság működését, mellyel kapcsolatban megjegyezte: nem szabad "a múltat elkendőzni, de a bűnösöket nem szabad koncként sem odadobni" a közvéleménynek. Harsányi László, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója kiemelte: az áldozatokra és az embermentőkre, "a világi igazaira" egyaránt kell emlékezni. Az emlékezésre és az emlékeztetésre egyaránt szükség van, mert "a felejtés elképesztő erővel próbálja szétzúzni a múltat" - mutatott rá.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár