Az oroszok szerint nem volt népirtás a katyni mészárlás

A szovjet hadsereg 1939. szeptember 17-én vonult be az akkor Lengyelországhoz tartozó Nyugat-Ukrajnába és Nyugat-Belorussziába.

Leonyid Szluckij, a duma - az alsóház - külügyi bizottságának helyettes elnöke szerint Varsó csatlakozott azokhoz az országokhoz, amelyek az utóbbi időben megpróbálják meghamisítani a történelmet. A lengyel parlamenti állásfoglalás célja, hogy Oroszországot rossz színben tüntesse fel a nemzetközi közösség előtt, s a Szovjetuniót tegye felelőssé Európa kettészakadásáért. "A történelmi igazság ismert, s eleve kudarcra ítéltetett az a kísérlet, hogy Hitler helyett a Szovjetuniót és Oroszországot vádolják" - mondta.



Oleg Morozov, a duma alelnöke - a kétharmados többséggel bíró Egységes Oroszország párt képviselője - a politikai konjunktúrára épülő "hazugságnak" nevezte a nyilatkozat állításait. Úgy vélte, Lengyelország anyagi haszonra számít, amikor Oroszország és a Szovjetunió ellen úgymond szóbeli agressziót követ el. Emlékeztetett arra, hogy az 1939. szeptember 17-ét lehetővé tevő Molotov-Ribbentrop paktum előtt az európai országok, köztük Lengyelország "saját hasznát keresve", aktív kapcsolatban álltak Hitlerrel.

A Szövetségi Tanácsban - a parlament felsőházában - Vaszilij Lihacsov, a külügyi bizottság első elnökhelyettese úgy vélekedett, hogy a lengyel dokumentum célja a korabeli varsói vezetés magatartásának igazolása. "A már ismert dokumentumokból tudható, hogy a lengyel vezetés az idézett tragikus események előtt különtárgyalásokat folytatott egyebek között Németországgal, és nyíltan törekedett arra, hogy kivegye részét a Szovjetunió területi felosztásából" - nyilatkozta. A duma esti ülésén Anatolij Lokoty kommunista képviselő javasolta, hogy "az élesen oroszellenes" varsói dokumentumra reagáljon a duma.

Konsztantyin Koszacsov, a duma külügyi bizottságának elnöke sajnálkozását fejezte ki a Varsóban elfogadott nyilatkozat miatt, de úgy vélte, nem lenne helyes, ha a duma reagálna rá. "Ha az a cél, hogy megszakítsuk a kölcsönös sértések és sérelmek ördögi körét, akkor valakinek el kell indulnia a megbékélés útján" - mondta.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban