7 végzetes pillanat

A Semmelweis-kultusz nyomában

2009. szeptember 24. 11:52

A H1N1 influenza elleni egyik legfőbb védekezésként a gyakori kézmosást javasolják, amely egykor jelentős szerepet játszott a gyermekágyi láz felszámolásában is. Mindez egy magyar orvos, Semmelweis Ignác érdeme, akinek halála körülményei azonban még ma is titokzatosak: a világhírű magyar élete utolsó napjait egy bécsi elmegyógyintézetben töltötte, ahol a férfit egyesek szerint meggyilkolták. Cselszövések, magyargyűlölet, és egy rejtélyes betegség, avagy mi történhetett az anyák megmentőjével.


Életeket mentett a kézmosás

Semmelweis Ignác, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja, a gyermekágyi láz kóroktanának megalapozója, "az anyák megmentője" 1818. július 1-jén született Budán. 1835-től a pesti egyetem bölcsészeti tanfolyamára járt. Két év múlva Bécsben a jogi karra iratkozott be, de be-beült egy medikus barátjának anatómia előadásaira is. Az ott hallottak annyira magával ragadták, hogy egy év után "szakmát váltott", orvosi tanulmányai mellett eljárt boncolni és elvégezte a szülészmesteri tanfolyamot is. 1846-ban tanársegédnek nevezték ki a bécsi szülészeti klinikán, ahol szinte naponta szembesült a gyermekágyi lázban meghalt anyák tragédiáival.

Semmelweisnek feltűnt, hogy az otthon vagy bábaképző intézetekben szülő nők közül sokkal kevesebben haltak meg így, mint a kórházakban, holott a tudós professzorok helyett csak képzetlen szülésznők foglalkoztak velük. Amikor egy kollégája boncolás közben megsértette a kezét és nem sokkal később elhunyt, Semmelweis rádöbbent, hogy az orvos boncolási képe azonos a gyermekágyi lázban meghalt anyák leleteivel. Nem a vérmérgezés felismerése volt a nagy teljesítmény, hanem annak megértése, hogy a boncnok kezén ott van a fertőző anyag, a vérpályába jutáshoz csak seb kell, ami pedig minden szülő nőnél megtalálható. Semmelweis vette észre elsőként: a gyermekágyi láz nem önálló kór, hanem fertőzés következménye és a fertőzést az orvos terjeszti.



Ezért a hozzá beosztott orvosoknak azt javasolta, majd arra kényszerítette őket, hogy mielőtt a beteghez érnének, erős fertőtlenítő szerekkel mossanak kezet, s ezután szinte megszűnt a gyermekágyi láz. „Mivel nem használt mikroszkópot, nem tudta megmondani, hogy milyen típusú fertőzések történtek a szülőnők szervezetében és ez hogyan folyik. Semmelweis Louis Pasteur és Robert Koch mikrobiológiai forradalmának korszaka előtti utolsó évtizedben alkotott, tehát nem lehet tőle elvárni, hogy az új korszak gondolkodása szerint fogalmazza meg az elképzeléseit” – mondta el a Múlt-kornak Varga Benedek, az Orvostörténeti Múzeum igazgatója. Felfedezésével azonban nem dicsőséget, hanem ellenségeket szerzett kollégái között, akik büszkék voltak kezük "kórházi szagára" és sértőnek találták a feltételezést, hogy ők okoznák a betegek halálát.

Az 1848-as forradalom kitöréskor aztán a nemzeti érzésre apellálva meg is szabadultak a kényelmetlen magyartól, akinek távozásával megszűnt a kényelmetlen kézmosás, viszont újra felszökött a gyermekágyi lázzal összefüggő halálozások száma. Ekkor visszatért szülővárosába, ahol régi barátai mellett a szakma is hamar befogadta: az orvosi elitbe került, önzetlenül dolgozott betegeiért, eleinte díjat sem kért munkájáért. 1851-ben a pesti Rókus kórház főorvosának nevezték ki, 1855-től a szülészet és nőgyógyászat professzora volt a Pesti Tudományegyetemen. 1858-ban hosszabb cikksorozatot közölt a gyermekágyi lázról, s egy német nyelvű monográfiát is közreadott, de csak kevesen fogadták el nézeteit.

Ekkorra Semmelweis már megkeseredett ember volt, és monográfiája több ponton megtámadta kollégáit – tette hozzá Varga. Szerinte ennek több oka is lehet: a legtöbben azzal magyarázzák, hogy a férfi korábban rengeteg lányt és asszonyt látott meghalni. Ráadásul legtöbbjüknek ő maga okozta a halálát, azzal hogy saját kezén vagy ruházatán vitte át a boncteremből a szülőszobába a kórokozókat.

„Gyilkoltam - jóhiszeműen tettem, de gyilkoltam - meg akartam menteni a gondjaimra bízott szülőnőket. Azt hittem, minél szorgalmasabban boncolok, annál inkább rájövök a titkos okra, mely megöli őket. Ezért boncoltam, s az ujjamon tapadó hullaméreggel öltem meg őket. De most rájöttem arra, hogy a fertőzést a vizsgáló ujjon tapadó szenny viszi be a szülőnő szervezetébe. Ezt tudtára adtam az egész világnak, és aki ezek után nem takarítja le a szennyet ujjáról, mielőtt vizsgál, az tudatosan és bűnösen gyilkol" – emlékezett később az orvos.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!