2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ezer év a nyugati végeken: Zala megye a középkorban

2009. augusztus 19. 10:54 Németh Marcell

Városiasodás és középkori fejlődés

A városiasodás lassan haladt a középkori Magyar Királyságban. Először IV. Béla, a második honalapító próbálkozott városi rangú települések létrehozásával, és a városépítést, városfejlesztést népszerűsítő politikával a 13. század közepén. Valószínűleg ebben a korszakban kezdődött meg a mai megyeszékhely várossá alakulása, ugyanis Zalaegerszeg első említését egy 1247-ből származó szabályozásban olvashatjuk, Egurscug néven, 1293-ban pedig már Egerszeg néven említették. Zalában a század második felében a gazdasági, kereskedelmi és hadi utak Komáron keresztezték egymást, tehát itt jöttek létre először a megyében a városalapításhoz szükséges feltételek. Királyi udvarház már korábban is állt itt, és IV. Béla 1253-ban hospesi kiváltságokat és vásártartási jogot adományozott az udvarház körüli településnek.



Károly Róbert 1325. június 22-i oklevele arról tanúskodik, hogy a 14. század elejére jellemző kiskirályi hatalmaskodások Zalára is kiterjedtek, még ha nem is voltak olyan gyakoriak, mint az ország többi megyéjében, köszönhetően a nemesi vármegye intézményének korai kibontakozásának. Az oklevél szövege szerint a király elvette Kőszegi Jánostól a nyugati határ mentén fekvő zalai földjeit, megfosztva őt ezzel német szövetségeseitől, és helyette az ország közepén adott neki más területeket.

A Kőszegi család első zalai birtoka Kapornok volt, amit aztán több fontos vár is követett: Pölöske, Szigliget, Kanizsa, Lendva, Lenti (Nemti), Resznek és Tátika. Ezeken kívül a Kőszegiek uralma alá tartozott még Egerszeg, Pózva, Fancsika (Egervár mellett fekvő település volt, mely azóta Egervár része lett). Ugyanúgy, mint a többi tartományúr, a Kőszegiek is meg akarták szerezni a vezető pozíciókat azokban a megyékben ahol legnagyobb, és legfontosabb birtoktesteik feküdtek. A család tagjai közül néhányan egészen a királyi udvarig felkapaszkodtak, ezen kívül több megyének, köztük Zalának is a Kőszegiek közül került ki a megyésispánja.

Zsigmond király, aki köztudottan folyamatos pénzügyi problémákkal küszködött, és gyakran élt a területek pénzért cserébe való elzálogosításával, 1421. április 20-án kelt oklevelében 32 évre zálogba adta Keszthelyt és környékét Eberhard zágrábi püspöknek.

A középkorban a megye területe sok építészeti emlékkel gazdagodott. A már említett templomok, monostorok mellett várak is épültek, Kanizsán, Egerváron, Reziben és Lentiben.



A 14-15. században aztán megerősödtek a nagybirtokok, kiemelkedtek a magyar városfejlődésben oly nagy és sajátos szerepet játszó mezővárosok, amelyek lakossága már differenciálódott, de szabad királyi városi rangot nem nyertek. A Hunyadiak korában 34 mezővárosról tudunk. Ezek közül néhány a teljesség igénye nélkül, az első említésük évének feltüntetésével: Szemenye (1367), Lenti (1381), Szentgrót (1396), Bak (1400), Páka (1405), Kanizsa (1409), Keszthely és Zalaegerszeg (1421), Szepetnek (1435), Salomvár (1445), Nova (1446), Csapi (1459), Csesztreg (1469).

A Hunyadiak korában a növekvő létbiztonság miatt fejlődés következett be Zalában is, ez leginkább templomépítésekben nyilvánult meg. Csácsbozsokon és Egerváron csúcsíves téglatemplomok épültek, Zalaszentgyörgyön és Csesztregen pedig bővítették a templomot. A környék művészeti központja Mátyás korában kétségtelenül a Vas megye szélén fekvő Egervár volt, mely központja volt az Egervári család két megyében (Vas és Zala) elterülő birtokainak. Egervári László, horvát bán, a király testőrkapitánya, Szilézia kormányzója Egerváron templom és kolostor, a falutól keletre vár, északra díszes kápolna lapjait rakta le. A humanista főúr még tervei megvalósulása előtt meghalt 1496-ban.

Ezen folyamatok és történések által létrejött a nemesi vármegye stabil közigazgatási-gazdasági szervezete, amely egészen a 18. századig, azaz a török hódoltság korszakának lezárultáig többé-kevésbé változatlanul élt tovább, amikor is Zalában is megtörtént a megye újjászervezése.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár