Győzött a forradalom - Király Béla gondolatai 1956-ról

Az utolsó napok

A befutó jelentések alapján Király éjfél körül jelentette Nagy Imrének, hogy a szovjetek több helyen is tüzet nyitottak, vagyis háború van. „A háború ugyanis a hadi erőnek szisztematikus alkalmazása abból a célból, hogy egy másik félnek az anyagi lehetőségét, vagy az akaratát megtörje arra, hogy tovább folytassa a küzdelmet. A definíció minden tényezője megvolt. Tömegével voltak jelen, szisztematikusan cselekedtek, látszott, hogy meg akartak semmisíteni bennünket, vagy legalább az akaratunkat az ellenállástól el akarták venni.”



Ekkor közölte Nagy Imrével, hogy kétségtelenül háborúban állunk. Mivel korábban azt a parancsot adták, hogy még vissza se lőjön senki, nehogy azt a szovjetek provokációnak minősíthessék, javasolta, a miniszterelnök jelentse be a rádióban, hogy hadban állunk, vagy hatalmazza fel őt erre. Nagy Imre azt mondta, „szó sincs róla”, ott van az irodájában Andropov nagykövet, aki biztosította, a szovjet csapatok nem kaptak támadásra utasítást. Mikor aztán a szovjet tankok elérték a Deák teret, és Király Béla látta őket felvonulni, ismét felhívta a miniszterelnököt, hogy ott mennek el a tankok az ablakuk előtt a Parlament irányába. Nagy Imre megrendült hangon ennyit mondott: „Köszönöm, nem kérek több jelentést.”

Király Béla ekkor néhány száz emberével a budai hegyekbe vonult vissza. Védőállást építettek ki, mert hitt abban, hogy a kormány még működik valahol, és a rendelkezésére akartak állni. Próbálta felvenni a kapcsolatot Nagy Imrével, hogy tűzszünetet, fegyverletételt, vagy utolsó töltényig való harcot kell-e kihirdessen, hiszen ez politikai, és nem katonai döntés. A miniszterelnököt azonban nem sikerült elérnie.

Király csapatai november 11-én, Nagykovácsinál ütköztek meg utoljára a szovjetekkel: az itteni fegyveres harcot Malasenko nyugállományú altábornagy, aki ’56-ban a szovjet különleges hadtest vezérkari főnöke volt, minősítette csatának. Egy szovjet gépesített gyalogezredet küldtek ellenük, amit egy zuhanóbombázó egység is támogatott. Ez utóbbiak eltaláltak egy lőszerraktárat, ami felrobbant, a felszálló füst pedig gombafelhőre emlékeztetett. „A szovjet gépesített ezred és a repülők is úgy eltűntek, mint a kámfor. Clausewitz pedig azt mondja, aki a csatatéren marad, az a győztes.” Sikerüket azonban nem értékelték túl: összeszedték sebesültjeiket, és elindultak nyugat felé.

Király szerint az, hogy 1956-ban a szovjet vezetés krémjét, valamint irreálisan nagy katonai erőt irányítottak Magyarországra, azt jelzi: példát akartak statuálni a Varsói Szerződés országai számára. Másrészt nem akarták, hogy elhúzódjon a konfliktus egy hosszú partizánháborúba. „Ez volt az első háború a szocialista országok között.”

Szerinte a nagy forradalmaknál az erőszak a legtöbb esetben elkerülhetetlen, de a leginkább az számít döntő tényezőnek, hogy az újítás erői el tudják-e söpörni a régi rendszer elnyomó intézményeit, illetve tudnak-e újat állítani a helyükre. A magyar forradalomban mindkettő megtörtént. A döntő mégis az volt, hogy a munkásság kezdeményezésével munkástanácsok alakultak. Ezek példáján új városi tanácsokat választottak, ezt követték a kolhozok és a hadsereg alakulatai.

1956 novemberének első napjaira győzött a forradalom, amit Király Béla később Amerika- és Európa-szerte hirdetett. „Levert forradalomról lehet beszélni, de arról nem lehet beszélni, hogy meghiúsult a forradalom, hiszen befutotta teljes útját, eltörölte a régi rendszer elnyomó szerveit, és helyükbe állította saját intézményeit, amelyek a nemzetet vitték volna egy boldogabb, igazságosabb, emberibb társadalom felé.”

Válogatta és szerkesztette: Bokodi-Oláh Gergely

Hivatkozások:

"A magyar október"
rendezo: János Tardos , 1986, 92 min.

Beszélgetések Varga Bélával, Szász Bélával, Faludy Györggyel, Méray Tiborral, Kende Péterrel, Tardos Tiborral, Kopácsi Sándorral, Király Bélával és Kemény Istvánnal.
documentary film, Hungary, Hungarian nyelvu, VHS
Fonds 306, 1956 dokumentumai: filmen, fotón, hangszalagon, OSA Archivum, Budapest, Hungary
Jelzet: HU OSA 306-0-1:27
------------------------------------------
"Háború '56"
rendezo: György Ordódy, 1997, 51 min.

Dokumentumfilm az 1956-os magyarországi háborús helyzetrol. Megszólalnak: Kopácsi Sándor, Gosztonyi Péter, M. Kiss Sándor, Márton András, Király Béla, Kahler Frigyes.
documentary film, German nyelvu, VHS
Fonds 306, 1956 dokumentumai: filmen, fotón, hangszalagon, OSA Archivum, Budapest, Hungary
Jelzet: HU OSA 306-0-1:28
-----------------------------------------
"Király Béla - tábornok és professzor"
rendezo: Péter Bokor, Gábor Hanák, 1988, 51 min.

Életinterjú Király Béla professzorral, a Nagy Imre kormány katonai vezetojével.
documentary film, Hungary, Hungarian nyelvu, VHS
Fonds 306, 1956 dokumentumai: filmen, fotón, hangszalagon, OSA Archivum, Budapest, Hungary
Jelzet: HU OSA 306-0-1:30

1. Kezdettől esélytelenek voltunk a szovjetekkel szemben
2. A parlamenti napok
3. Az utolsó napok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején