2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Győzött a forradalom - Király Béla gondolatai 1956-ról

2009. július 24. 11:46

A parlamenti napok

Király Béla katonaként és vezérkari tisztként mindig megtartotta azt a szabályt, hogy alapvető, nagy stratégiai dolgokban nem a katona dönt, hanem a civil vezetés. November 3-án Bibó magához kérette és katonai tájékoztatást kért, hogy támadni fognak-e a szovjetek. Király Béla azt jelentette a miniszternek, hogy ha akarnak, bármikor elindulhatnak, mert teljesen készen állnak rá, de hogy támadnak-e, azt inkább neki kell kérdeznie a politikustól, mert az politikai döntés.
Részt vett a kormány két ülésén is, amelyekre Nagy Imre parlamenti irodájában került sor.



Visszaemlékezése szerint itt úgy működtek a dolgok, „mint árvíz idején, amikor az a kérdés, hova rakják a homokzsákokat”. Történelmi távlatból vizsgált témákat nem tárgyaltak. Apró napi kérdéseket vitattak meg abban a hitben, hogy nem lesz szovjet támadás. Egészen az utolsó pillanatig így dolgoztak, vagyis a téma mindig a konszolidáció volt. Az ő jelenlétét az indokolta, hogy a kabinet tagjai meg voltak győződve arról, hogy ha Budapesten káosz és anarchia uralkodik, akkor elvesztek. Király Bélának ezért azt kellett jelentenie, hogy mi van az utcákon, milyen előrelépések történtek. November 2-ról 3-ra nem volt egy lövés sem Budapesten, aminek különösen örültek.

A konszolidációs törekvések ugyanakkor nem csak kényszerből voltak napirenden, és volt ok a bizakodásra. A szovjetekkel való tárgyalások eredményeképp 30-án a Pravda első lapján ismerte el, hogy ami Magyarországon történt, az népi felkelés, a rákosista klikk embertelen uralmára adott válasz. Vagyis október 30-án a Szovjet Kommunista Párt hivatalos lapja, tulajdonképpen a szovjet vezetés adta áldását a magyar helyzetre.

A fordulatra Király Béla szerint három tényező miatt került sor. Egyrészt a kínaiak megváltoztatták a korábbi, magyar eseményeket pártoló álláspontjukat, és azt hitték, hogy a kommunizmus végéről van szó, amit nem szabad megengedni. Másrészt a hadsereg, személy szerint Zsukov, lépett közbe, mert Magyarország, mint rakétaállomás stratégiailag fontos volt. Ekkor a Szovjetuniónak még nem volt interkontinentális rakétája, és szükségük volt Magyarországra, hogy elérjék az észak-olaszországi nehézipari központokat. Harmadrészt a sztálinisták még mindig jelen voltak a szovjet vezetésben, és ők kérlelhetetlenek voltak minden elhajlással szemben. Addig az éjszakáig azonban „úgy volt, hogy megússzuk”. Nem lettünk volna NATO-tagok, tiszteletben tartottuk volna a szovjet szuperhatalom erejét, „lapultunk volna, mint az osztrákok, vagy a finnek.”

A november 3-án, a Parlamentben zajló szovjet-magyar tárgyalásokról, és a megegyezésről, vagyis a Vörös Hadsereg kivonásáról Királyt Kovács István vezérkari főnök tájékoztatta. Ennek aláírására ment Erdei Ferenc és Maléter Pál Csepelre, miután megkapták Nagy Imre jóváhagyását. Király Béla a Háros-szigeten felállított egy tankot, egy oroszul beszélő tiszttel, akivel rádióösszeköttetésben állt, hogy ha valami rossz jel jön Csepelről, akkor ez a tank kapcsolatba tudjon lépni a magyar küldöttséggel. Kovács Istvánnal azt is megbeszélték, hogy óránként telefonál. A vezérkari főnök jelentkezett is, hogy bár az oroszok nem sietnek, de minden barátságosan folyik

Ez volt az utolsó jelentés, és a 23:30-as hívásra már nem került sor. Ekkor próbálták ők hívni, de nem ment át a hívás. Közben befutottak az első jelentések Kiskunfélegyházáról, Kecskemétről, hogy a szovjetek figyelmeztetés nélkül elkezdtek tüzelni a laktanyákra. Rádión keresztül elindította a tisztet a szovjet főhadiszállás felé, aki folyamatosan jelentett neki: „átkelt a Dunán, megy Csepel felé, Csepel teljesen ki van világítva, elért a kapuhoz, kiszáll”. Ez volt az utolsó mondata az éterben.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár