Emberáldozattal próbálták enyhíteni az El Nino hatását
2009. július 17. 08:25 MTI
Egy fiatal nőt temettek el élve a 15. században Chan Chanban, Dél-Amerika legnagyobb prekolumbián városában, hogy enyhítsék az El Nino időjárási jelenség kedvezőtlen hatásait - jelentette be a perui Nemzeti Kulturális Intézet.
Korábban
A fiatal, húszas évei legelején járó nő csontvázára helyreállítási munkák során bukkantak Chan Chan égetetlen téglából emelt egyik fellegvárában. Az áldozat 155 centiméter magas volt, borzalmas haláltusájáról a kezei tanúskodnak, amelyekkel próbálta letépni a nyakát fojtogató textíliát, valamint az állkapcsa, arca ugyanis eltorzult a kíntól. Mindennek tetejében a nő mindkét lábát amputálták oly módon, ahogy más kultikus áldozataikat csonkították meg a csimuk.
"Első ízben találtunk bizonyítékot arra, hogy a 15. században embereket temettek el élve, megelőzendő az El Nino pusztító hatását az égetetlen téglából épített városra" - hangsúlyozta Cristobal Campana, a perui Nemzeti Kulturális Intézet képviselője. Azt azonban nem lehet tudni, hogy a régészek hogyan hozták összefüggésbe az áldozatot az El Ninóval. Cristobal Campana szerint az áldozat földi maradványait antropológiai vizsgálatok céljából a kulturális intézetbe szállítják.
Az El Nino meteorológia jelenség, amely a tengervíz áramlásával van összefüggésben és ciklikusan jelentkezik. Karácsony tájékán kezdődik és 9-12 hónapig tart. A csendes-óceáni térség Egyenlítő közeli területe karácsony táján erősen felmelegszik, hatására aszályos, száraz időszak lép fel Afrikában, a Karib-tengeren viszont óriási esőzéseket okoz. Chan Chan, az egykori csimu birodalom fővárosa Trujillo mellett található. A 10. században alapították, mintegy 28 négyzetkilométer kiterjedésű város volt, lakosainak számát 40-200 ezerre becsülik.
A városban számos egyéb épület mellett 10 nagy, fallal körülvett, égetetlen téglából emelt épületegyüttes, úgynevezett ciudadela található. Ezeket a fellegvárakat az egymást követő uralkodók székhelyének tartják. Minden ciudadela királyi temetkezőhelyet, elit lakónegyedet, raktározási és újraelosztási célokat szolgáló épületeket, kerteket, valamint nagyméretű ciszternákat foglalt magában. A várost 1470-ben az inkák foglalták el, de az 1532-ben bekövetkező spanyol hódításig helyi közigazgatási központ maradt.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59