A vörösterror 133 napja

A francia forradalom és a magyar közvélemény

2009. július 14. 11:53

A 220 éve, a Bastille ostromával kirobbanó francia forradalom eszméi - noha szűk körben - Magyarországon is ismertek voltak. A kor legjelentősebb magyar értelmiségijei jól ismerték Rousseau, Voltaire és Montesquieu munkáit.


A franciaországi forradalom - mely Magyarországon leginkább egy szűk értelmiségi rétegben talált visszhangra - kiváltotta hangulatot legjobban Batsányi János fenti sorai tükrözik. A forradalmi gondolatok - noha csak a franciául is olvasó, művelt rétegben hatottak - gyorsan terjedtek Magyarországon. Montesquieu, Voltaire és Rousseau eszméit, miként a legújabb francia könyveket és újságokat, a franciául is olvasó, művelt rétegek ismerték. A császári központosító törekvésekkel szemben álló nemesi-rendi ellenállás a Pozsonyban is megfordult Montesquieu-nek A törvények szelleme című munkáját s az abban foglalt gondolatokat is hasznosította politikai küzdelmeiben.

A művelt magyar közvélemény előtt Voltaire művei sem voltak ismeretlenek: rendszeresen jelentek meg róla hírek a Hadi és Más Nevezetes Történetek című újságban. Gróf Fekete János (író, katonatiszt) levelezett vele, Péczeli József és Szilágyi Sámuel a Henriade fordításán dolgoztak - párhuzamot teremtve IV. Henrik és Corvin Mátyás között.

Rousseau-nak a társadalmi szerződésről vallott nézetei is igen aktuálisak voltak Magyarországon, javarészt II. Józsefnek a nemesi-rendi felfogás szerint alkotmányellenesen végrehajtott reformjainak köszönhetően. A növekvő elégedetlenség és élesedő ellenállás során a vármegyei tiltakozások - igaz, a szerződést kötő "népet" a nemességgel azonosítva - is hivatkoztak Rousseau-ra, s az 1790. évi országgyűlés vezéreszméje lett, hogy új szerződés köttessék az uralkodó és az ország között.

A francia forradalom eseményeiről is közvetlenül értesült a politikai kérdések iránt fogékony magyar közvélemény. A franciák hivatalos lapja, a Moniteur, Magyarországra is eljutott; a franciául nem tudók pedig a Szacsvay Sándor szerkesztette Magyar Kurírból értesülhettek a legfrissebb hírekről. Itt jelent meg az "Emberi és Polgári Jogok Deklarációja" is négy nappal azelőtt, hogy a francia nemzetgyűlés 1789. augusztus 26-án végleges változatát elfogadta volna - melyet azután a Moniteur alapján Hajnóczy fordított latinra és Laczkovics János magyarra.

A franciaországi eseményekről, a törvénytervezetek vitáiról Spielenberg Pál latin nyelvű lapja, az Ephemerides Budenses is részletesen beszámolt. Az inkább irodalmi érdeklődésű Mindenes Gyűjteményben pedig Péczeli írt lelkes tudósításokat a forradalomról.

A francia forradalom első hónapjainak eseményeiről a legszínesebb beszámolókat mégis egy szemtanútól, báró Trenck Frigyestől, a porosz börtönöket megjárt kalandortól lehetett Magyarországon hallani. Trenck nemcsak ezekkel hódította meg az 1790-91. évi országgyűlés közönségét, hanem Magyarországon nyomtatott terjedelmes emlékiratával és számtalan röplapjával is növelte népszerűségét.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!