Gyakran ettek halat az ősemberek

2009. július 9. 10:46 Live Science

Legalábbis Pekingben: egy, a kínai fővároshoz közeli barlangban felfedezett csontvázak analízise alapján egyértelműnek tűnik, hogy az ott élők 40 ezer évvel ezelőtt nagyon sok halat fogyaszthattak.

Korábban

A Pekinghez közeli Tienjüen barlangban fellelt maradványokban a tudósok a kollagénben izotóp-meghatározást végeztek, különösen nitrogén és kén mennyisége érdekelte őket, amelyből arra lehet következtetni, hogy csak időről időre fogyasztott-e az illető halat, vagy rendszeresen szerepelt az étrendjében. A csontváz vizsgálata arra derített fényt, hogy legalább ez az egy személy rendszeres halfogyasztó volt. "Ez a vizsgálat szolgáltatta az első bizonyítékot arra nézve, hogy a modern ember már a fejlődése legkorábbi időszakában is fogyasztott halat Kínában" - hangsúlyozta Michael P. Richards, a Max Planck Evoluciós Antropológiai Intézet kutatója.

Mint mondta, a halfogyasztás megkönnyítette a létfenntartást, s javította a demográfiai mutatókat, de lehet, hogy Eurázsia növekvő népessége miatt volt kénytelen az ember új élelemforrás után nézni, s így iktatta a halat az étrendjébe. A halászat a korban igencsak nehéz lehetett - vélik a kutatók, hiszen a fosszilis maradványok arról árulkodnak, hogy az emberek a kőkéseken kívül 50 ezer évvel ezelőttig nem használtak kifinomult halászeszközöket.

Más kutatók szerint a halfogyasztásnak köszönhetően megnőtt az ember agytérfogata, olyan hatást gyakorolva, mint amikor kétmillió évvel ezelőtt a szárazföldi emlősök húsa bekerült az emberi étrendbe. Más tényezők, például a létfenntartásért folytatott küzdelem természeti csapások idején is kihatott az agy fejlődésére.

A kutatás részleteit az amerikai tudományos akadémia lapja, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában tették közé.