Ásatások fenyegetik a pekingi ember barlangját

A kínai fővárostól 48 kilométerre délnyugatra található Csoukoutien (Zhoukoudian) barlangoknál az évforduló alkalmával azon a részen kezdődtek újra a munkák, ahol 1937-ben a japán megszállás miatt kényszerültek felfüggeszteni a feltárást.

A szakembereknek elsőként a lelőhely megerősítésével kell foglalkozniuk, ugyanis az egykori barlangrendszer egy szakaszának évszázadokkal ezelőtt beomlott járataiból mára csak mély hasadékok maradtak, amelyek a sziklák tövében kezdődő ásatások miatt tovább omolhatnak. Johann Gunnar Andersson svéd tudós 1921-ben ebben 140 méter mély és 20 méter széles hasadékban fedezte fel az ősember használati eszközeinek maradványait. Az ígéretes lelőhelyen ettől kezdve szinte megállás nélkül zajlottak az ásatások.

A tavasszal végzett terepbejáráson fedezték fel az erózió következtében a sziklafalban kialakult hosszanti repedéseket, amelyek a talaj megbolygatásával a falak beomlásához vezethetnek, és ez visszafordíthatatlan károkat okozhatna a különböző rétegekben rejlő lenyomatokban - mondta Kao Hszing (Gao Xing) régész, a Kínai Tudományos Akadémia Paleoantropológiai Intézetének igazgatóhelyettese. A következő hónapban a veszélyes falszakasz körül indul a feltárás, a teljes barlangszakasz kutatására augusztus és október között kerül sor. Célunk, hogy megóvjuk a lelőhelyet a további károsodástól, és ezzel a következő nemzedékeknek is lehetőségük lesz a tudományos kutatásra - tette hozzá Kao.

Az évezredek alatt lerakódott talajrétegekben emberi lábnyomok, ősi állatok és a természeti környezet változásainak lenyomatai is megtalálhatók. Az ásatásokkal a kutatók alaposabban megismerhetik a barlangrendszer környékén élő ősemberek életét, és az akkori környezetet. A pekingi emberből először egy zápfog került a felszínre, majd nyolc évvel később, 1929. december elsején Pej Ven-csung (Pei Wenzhong) kínai régész egy 40 méteres hasadékból hozta felszínre az ősember koponyatető-csontját, amelynek alapján az előember fejlettségi szintjére is következtetni lehetett.

A Csoukoutien környéki barlangrendszerben negyven pekingi ember több mint kétszáz csontmaradványa került a felszínre. A 100 ezer darabból álló leletcsoportban a kőszerszámoktól kedve 98 emlős és 62 madár csontmaradványait is megtalálták. A megkövesedett emberi csontmaradványok legértékesebb darabjait nem sokkal a csendes-óceáni háború kitörése előtt biztonsági okokból az Egyesült Államokba kívánták szállítani. A faládákba csomagolt leleteknek az út során nyomuk veszett, és azóta sem kerültek elő.

A világörökségi listára 1987-ben felkerül csoukoutieni barlangrendszer még sok meglepetést tartogathat, mert a gazdag lelőhely egyharmada teljesen érintetlen maradt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe