Ősi zarándokhely lehetett Machu Picchu

Giulio Magli, a Milánói Műszaki Egyetem archeoasztronómiai professzora szerint Machu Picchu a Nap szigete, azaz a Titicaca-tó egyik sziklás szigetén felépített szimbolikus város párja lehetett. A szigetről már korábban is tudták, hogy az a helyiek egyik legfontosabb zarándokhelye: az ott álló, jelentéktelennek tűnő szikla hitük szerint a Nap, így egyben az inka civilizáció szülőhelye volt.

Az Urubamba vagy más néven Vilcanota folyó vízesései, és két hegycsúcs közé ékelt területen felépített Machu Picchuban a kutatók szerint egykor nagyjából 750-en élhettek. A spanyol hódítás után ez a város is kiürült, és közel fél évezreden át elveszettnek hitték, majd legközelebb 1911-ben, a Yale Egyetem expedícióját vezető Hiram Bingham fedezte fel ismét a nyugati tudományos élet számára. Nemrég arról is hírt adtunk, hogy egy német üzletember már 40 évvel korábban, szisztematikusan, a helyi kormányzat asszisztálásával kifoszthatta a várost.

A felhők közé épített település rendeltetésével kapcsolatban nagyon sok elmélet látott napvilágot: egyesek az inkák szülőhelyének tartották, mások végső erődnek, sőt olyanok is voltak, akik szerint a Napistennek ezen a helyen szűz lányokat áldoztak. Egy 1980-as években írt, és nemrég felelevenített tanulmány pedig arra a furcsa következtetésre jutott, hogy a város Pachacuti 1460 körül épített magánbirtoka lehetett.

A Cornell Egyetem oldalán közzétett tanulmányával most Magli is beáll a sorba: a kutatás során a város alaprajzát, megközelítését, és más földrajzi jellemzőit az inka birodalom más szakrális központjaival hasonlította össze. Ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy Machu Picchu egy közkedvelt zarándokhely lehetett.

Szerinte a városfal bejárata mellett talált kisebb tárgyak áldozati ajándékok lehettek, amelyet az érkezők hagyhattak ott. A szerző szerint a város épületei is az első inkák mitikus utazását, és a teremtésmítoszt szimbolizálták: ennek során kerestek fel egy korábban kőfejtőnek hitt részt, amely az anyafölddel való kapcsolatra utalt, és egy három ablakos templomot, amely az első inkák földre születését szimbolizálta - hitük szerint a három ablak valamelyikén át érkeztek a fizikai valóságba. A harmadik ilyen helyszín az Intihuatana piramis volt, amely egyben az útvonal végét is jelentette.

A tanulmány szerint a zarándokok hittek abban, hogy Machu Picchu a földi és égi ösvények kereszteződéséhez épült, és ott lehetővé válhat a párbeszéd az égi hatalmasságokkal is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből