A klíma kényszerítette alkalmazkodásra a Karib-térséget
2009. május 29. 10:47 MTI, Science Daily
A múltbéli tapasztalatokból okulva sikeresen alkalmazkodhatunk a jelenlegi éghajlatváltozáshoz - állítja egy nemzetközi kutatócsoport. Egy tíz éves kutatás eredményei szerint a legutolsó jégkorszaktól Amerika felfedezésig markáns változásokra kényszerítette a Karib-térséget az éghajlatváltozás.
Korábban
"Távoli őseinknek szembe kellett nézniük az emelkedő tengerszint és a szélsőséges időjárás okozta veszélyekkel, a klímaváltozás miatt eltűnt növényfajták kiváltotta éhezéssel, de megtanultak alkalmazkodni" - hangsúlyozta a kutatást irányító Jago Cooper, a Leicesteri Egyetem régészeti és ókortörténeti intézetének tudósa.
A kutatás, amelyben brit, kubai és kanadai tudósok is részt vettek, 1997-ben indult. A tudósok a Karib-térségben régészeti leletek és paleoökológiai adatok sokaságát, a települések struktúrájának változását, az élelmezési stratégiákat és a házépítés módszereit vizsgálták, ennek alapján következtettek arra, hogy miként alkalmazkodott a térség lakossága i.e. 5000 és i.sz. 1492, vagyis Amerika felfedezése közötti időszakban az éghajlatváltozáshoz. A tanulmány a New Scientist legújabb számában látott napvilágot.
A legutolsó jégkorszak végétől 5000 év alatt a karibi térségben 5 méterrel emelkedett a tengerszint. A hurrikánok, a tengeri viharok nem csak a parti részeket, hanem a beljebb lévő térségeket is sújtották. Emelkedett a talajvíz szintje, amely ráadásul sóssá vált. A lakosság azonban nemcsak hogy nem hagyta el a parti sávot, hanem a lagúnákban cölöpházakban élt.
Jago Cooper szerint a modern településeket sokkal jobban veszélyeztetik az árvizek, mivel "sérülékenyebb" helyeken létesültek. A bennszülöttek cölöpházai viszont biztonságban voltak, a víz a cölöpök között örvénylett, de nem jutott be a lakóhelyiségekbe. A prekolumbián településeket gyakorta barlangok közelében hozták létre, így a lakosoknak volt hol menedékre lelniük a hurrikánok idején. A házakat helyi nyersanyagból építették fel, így ha a természeti csapás következtében károsodtak is, könnyű volt újjá építeni őket. A vizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy miként "diverzifikálta" a karibi lakosság az élelemtermelést, hogy megküzdjön a táplálékforrások szűkös voltával.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


1956
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre
- Politikai kérdés is volt Budapest mielőbbi helyreállítása a forradalom után
- Sok magyar menekült az Egyesült Államokban töltötte 1956 karácsonyát
- Medencében vettek revansot a magyar vizilabdázók a forradalom leveréséért
- A karhatalmi egyenruhásokat is megbénította az 1956-os budapesti nőtüntetés résztvevőinek bátorsága
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59