2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Klímaváltozás hozta el a Római Birodalom bukását

2008. december 9. 09:53 Science Daily

A Római Birodalom bukásáért egy több száz éven át tartó globális felmelegedés volt a felelős - állítja egy amerikai és izraeli geológusokból álló kutatócsoport.

A szakértők egy Jeruzsálemhez közeli barlang cseppkövein végzett kémiai analízis alapján készítették el a Mediterráneum i.e. 200 és i.sz. 1100 közötti részletes klímatérképét. A Quaternary Research tudományos szaklap hamarosan megjelenő számában olvasható elemzés szerint az i.sz. 100-700 közötti egyre szárazabb időjárás okozhatta a rómaiak és bizánciak térségben gyakorlott hatalmának elvesztését is.

A John Valley professzor és Ian Orland doktori hallgató által végzett kutatás során a Jeruzsálemhez közeli Szorekh barlang álló cseppköveit elemezték. A szakértők szerint ez olyan, mintha a fák évgyűrűit vizsgálnánk: az egyes rétegek esetében azonban itt nem a szélességet mérték és elemezték, hanem a kémiai összetevők arányát.

Az oxigénizotópok arányának mérése és más kémiai vizsgálatok alapján kiderült, hogy a cseppkövek i.e. 200 és i.sz. 1100 között nőttek meg. A korábbi, általában apró fogorvosi fúrókkal vett mintákon végzett kutatások 10-100 éves pontossággal jelezték az eseményeket, ám a mostani tesztek során egész más irányból közelítették meg a mintákat. Azokba ugyanis a milliméter alig századrészét kitevő ion mikroszondákat fecskendeztek, amelyek a korábbi teszteknél legalább 100-szor részletesebb eredményeket hoztak. Ennek alapján az egyes évek, sőt évszakok időjárási viszonyaira is következtetni lehetett.

A vizsgálat kimutatta, hogy a Mediterráneum keleti térségében i.sz. 100 körül lett szárazabb az időjárás, amink hatására a római uralom egyre jobban meggyengülhetett. Bár a kutatók az összefüggéseket nem tudják minden kétséget kizáróan bizonyítani, „ez egy nagyon érdekes párhuzam”.

A vizsgálatok ezzel nem értek véget: a szakemberek most a 19 ezer éves mintákon végzik el ugyanezeket a teszteket, amikor a globális felmelegedés során 4-5 Celsius fokkal emelkedett meg az átlaghőmérséklet. Ennek segítségével talán sikerült megérteni, hogy az időjárási változások miként követik az hőmérséklet gyors emelkedését.

A kutatók reményei szerint a barlangban talált mintákkal az Antarktiszon és Grönlandon készített klímatérképhez hasonló mintát kaphatnak majd, ami azért is lesz érdekes, mert a világnak erről a területéről még sosem készítettek hasonlót.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár