Klímaváltozás hozta el a Római Birodalom bukását
2008. december 9. 09:53 Science Daily
A Római Birodalom bukásáért egy több száz éven át tartó globális felmelegedés volt a felelős - állítja egy amerikai és izraeli geológusokból álló kutatócsoport.
A szakértők egy Jeruzsálemhez közeli barlang cseppkövein végzett kémiai analízis alapján készítették el a Mediterráneum i.e. 200 és i.sz. 1100 közötti részletes klímatérképét. A Quaternary Research tudományos szaklap hamarosan megjelenő számában olvasható elemzés szerint az i.sz. 100-700 közötti egyre szárazabb időjárás okozhatta a rómaiak és bizánciak térségben gyakorlott hatalmának elvesztését is.
A John Valley professzor és Ian Orland doktori hallgató által végzett kutatás során a Jeruzsálemhez közeli Szorekh barlang álló cseppköveit elemezték. A szakértők szerint ez olyan, mintha a fák évgyűrűit vizsgálnánk: az egyes rétegek esetében azonban itt nem a szélességet mérték és elemezték, hanem a kémiai összetevők arányát.
Az oxigénizotópok arányának mérése és más kémiai vizsgálatok alapján kiderült, hogy a cseppkövek i.e. 200 és i.sz. 1100 között nőttek meg. A korábbi, általában apró fogorvosi fúrókkal vett mintákon végzett kutatások 10-100 éves pontossággal jelezték az eseményeket, ám a mostani tesztek során egész más irányból közelítették meg a mintákat. Azokba ugyanis a milliméter alig századrészét kitevő ion mikroszondákat fecskendeztek, amelyek a korábbi teszteknél legalább 100-szor részletesebb eredményeket hoztak. Ennek alapján az egyes évek, sőt évszakok időjárási viszonyaira is következtetni lehetett.
A vizsgálat kimutatta, hogy a Mediterráneum keleti térségében i.sz. 100 körül lett szárazabb az időjárás, amink hatására a római uralom egyre jobban meggyengülhetett. Bár a kutatók az összefüggéseket nem tudják minden kétséget kizáróan bizonyítani, „ez egy nagyon érdekes párhuzam”.
A vizsgálatok ezzel nem értek véget: a szakemberek most a 19 ezer éves mintákon végzik el ugyanezeket a teszteket, amikor a globális felmelegedés során 4-5 Celsius fokkal emelkedett meg az átlaghőmérséklet. Ennek segítségével talán sikerült megérteni, hogy az időjárási változások miként követik az hőmérséklet gyors emelkedését.
A kutatók reményei szerint a barlangban talált mintákkal az Antarktiszon és Grönlandon készített klímatérképhez hasonló mintát kaphatnak majd, ami azért is lesz érdekes, mert a világnak erről a területéről még sosem készítettek hasonlót.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2014
- Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
- Az embermentő Jane Haining
- Mi történt Kamenyec-Podolszkijban?
- A bundázás egyidős a futballal
- A hét törpe kalandjai Auschwitzban
- A kóser konyha különlegességei
- Hogyan kampányoltak a római politikusok?
- A numerus clausustól a numerus nullusig
- Így temettük el "Kossuth apánkat"
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.