Lányi Károly

Ősei Szepes és Zólyom megyékből érkeztek a Hont megyei településre. Középiskolai tanulmányait Körmöcbányán abszolválta, 1829-től a nagyszombati líceumban, 1832-35-ben a pesti központi papnevelő intézetben végezte bölcseleti és teológiai tanulmányait. Még tanulmányai elvégzése előtt bejárta Magyarországot és külföldre is eljutott. 1837-ben pappá szentelték, 1842-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett a pesti egyetemen. 1836-tól nevelő az esztergomi papnevelő intézetben, 1837-től segédlelkész Máriavölgyben, 1840-től hitszónok Pozsonyban, 1842-től a nagyszombati líceum történelem tanára, 1844-től az esztergomi káptalan könyvtárának őre, 1845-46-ban Nyugat-Európában tett tanulmányutat, 1846-48-ban a természettudományok és a mezőgazdaság tanára volt a nagyszombati líceumban. 1848-ban Nádason, 1848-49-ben Sopornyán teljesített helyettes lelkészi szolgálatot. 1850-53-ban Nagyszombatban volt szentszéki jegyző, 1851-53-ban levéltáros, 1853-tól plébános Egbellen. Nevéhez fűződik, hogy egy rendkívül értékes kódex (az ún. Lányi-kódex) 1855-ös adományozása a Magyar Tudományos Akadémiának. A 218 levél terjedelmű, magyar nyelvű ordinárium a somlóvásárhelyi premontrei apácák számára készült, az egyik másoló Kalmanchey László volt. A magyar nyelvű szertartás-rend mellett az utolsó kenet és az apácák fogadalmának latin imáit tartalmazza, néhány hangjegyes sort is.

Fő kutatási területét a magyar római katolikus egyház története jelentette, azonban számos műve kéziratban maradt. 1848 előtt ő volt a magyar történettudomány egyik legtevékenyebb és legtermékenyebb alkotója. Három munkája - A Magyarföld háznépe (1843.) a „Török uralkodás Magyarföldön" (1847.) és a „Szkytha rokonságok és történetek" (1848) a Magyar Tudományos Akadémia jutalmában részesült. Két másik értekezése – a „Magyarföld egyháztörténetei. Ausztria-házi korszak" (1844.) és „Magyar Clerus érdemei" (1847.) a pesti egyetem hittudományi karának pályadíjait nyerték el. Munkáinak elkészítéséhez teljes mértékben igénybe vette a levéltárakban rejlő forrásokat, illetve nagy hangsúlyt fektetett a különböző kéziratok összegyűjtésére. Legnagyobb munkáját, amelyet már nem tudott befejezni, Knauz Nándor rendezte sajtó alá, azonban ő is szembesült azzal a ténnyel, hogy a mű „kéziratban maradása” óta komoly előrelépésekre került sor. Lányi az egyes részek kidolgozásában nem tudta tartani a megfelelő arányt, ráadásul a magyar nyelv sajátosságaival is gondjai voltak. Knauz ezektől a sallangoktól mentesítette a művet, az a cél vezérelte, hogy a kéziratot használhatóvá tegye.

A Magyar Tudományos Akadémia 1847. december 23-án választotta levelező tagjává.

Fő művei: Magyarok háznépe. Pest, 1843.; Magyarföld egyháztörténetei. I-III. Pozsony, 1844.; A magyar nemzet történetei. I-II. Pozsony, 1846.; A magyar catholicus clerus érdemeinek történetigazolta emléke. I-II. Pozsony, 1848.; Krátky déjepis církve krest'ansko-katolické. Bratislava, 1850.; Déjeny starovékého lidstva… Viedeft, 1852.; Lányi Károly Magyar egyháztörténelme. Átd. Knauz Nándor. I-II. Esztergom, 1866-69.

Róla szóló irodalom: F[raknói] V[ilmos]: Lányi Károly Magyar Egyháztörténelme. Átdolgozta Knauz Nándor. Esztergom, 1866-1870. Századok, 1871.; Jankovic, Vendelin: Zivot a dielo Karola Lányiho (1812-1856). Historicke Studie, 1967.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből