2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Háborús bűnné válhat Normandia bombázása

2009. május 26. 09:19 The Daily Telegraph

A szövetségesek 1944-ben, a partraszállás előtt és után porig bombázták Caen városát, és ezzel háborús bűntényt követtek el - állítja a témában új könyvvel jelentkező Anthony Beevor angol hadtörténész, aki szerint a németek hetekig kiválóan védekeztek a támadások ellen.

A normandiai partraszállás 65. évfordulója előtt pár nappal Beevor azzal az állítással állt elő, hogy a szövetségesek rengeteg hibát követtek el az invázió előtt, alatt és után, míg a németek korlátozott erőforrásaikkal is brilliánsan védték a területet. Ezzel a szerző egyben azt a közkeletű mítoszt is cáfolta, miszerint a németek legjobb csapatai a keleti fronton harcoltak volna, és Normandiában csajk a selejtes egységek védekeztek. Az állítás hitelességét és tudományosságát azonban sokan kétségbe vonták, mert szerintük a szerző csak hamarosan megjelenő, a Sztálingrádhoz, és a berlini bukáshoz hasonló „D-Day: The Battle for Normandy” című könyvének szeretne reklámot csapni.

A könyv középpontjában a civilek szenvedése áll: Beevor szerint a szövetséges bombázás, és a megszálló németek között mindkét oldal nyomást gyakorolt rájuk. Éppen ezért sokszor a felszabadulásnak is megvolt a sötét oldala. Amikor a szerzőt a BBC History című magazin megkérdezte, hogy a szövetségesek tehettek-e volna valamit azért, hogy csökkentsék a Caenben meghalt civil áldozatok számát, Beevor igenlő választ adott. Szerinte a város bombázása ostoba és hasztalan volt, és az ott elkövetettek nagyon közel állnak a háborús bűnök fogalmához. Csak az első két napon 2000 ember halt meg, és csak csodának tekinthető, hogy nem vesztek oda többen - állítja Beevor.

A tervek szerint Caennek az invázió első napján kellett volna elesni, de a németek hetekig kitartottak, így a szövetségeseknek egy sokáig tartó, intenzív kampánnyal kellett megtörni az ellenállást. Beevor szerint Montgomery felelőssége vitathatatlan, hiszen ő volt az, aki nem volt hajlandó elismerni a hadművelet kudarcát. Ezt annak ellenére sem ismerte be, hogy ezáltal a korábbi tervek is heteket csúsztak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár