Akropolisz Múzeum egy euróért
2009. május 21. 08:03 MTI
Mindössze egy eurót (276 forint) kell majd fizetni az Athénban újonnan megnyíló Akropolisz Múzeumba való bejutásért; a kedvezményes időszak a megnyitó utáni hét hónapig tart, de 2010. január 1. után is csak öt eurót (1380 forint) kérnek belépő gyanánt a látogatóktól.
Korábban
A hírt szerdán jelentette be Antonisz Szamarasz kulturális miniszter. "Számunkra fontos, hogy a lehető legtöbben keressék fel a múzeumot" - mondta az újságíróknak a politikus. Az intézmény június 20-i megnyitójára Athén hatalmas ünnepséget tervez, amelyet világszerte sugároznak majd a televíziók. Az eseményre a görög fővárosba várják több európai állam és a Földközi-tenger térségében fekvő országok állam- és kormányfőit.
Az Akropolisz lábánál fekvő múzeum három emeletet és 25 ezer négyzetmétert foglal el. A leginkább fémből és üvegből álló épület több mint 11 éven át készült, 129 millió euróba került, s a tervező Bernard Tschumi világhírű francia-svájci építész volt. A múzeumlátogatók páratlan kilátásban gyönyörködhetnek, Athén számos látnivalója feltárul előttük.
Az egy hétig tartó, 3 millió euróba kerülő parádés ünnepségekkel a görög főváros nyomást akar gyakorolni Nagy-Britanniára, hogy a szigetország végre szolgáltassa vissza az antik Parthenón-frízeket. A görögök szerint a múzeum megnyitásával a briteknek többé nincs okuk maguknál tartani a frízdarabokat. A British Museum eddig ugyanis arra hivatkozott, hogy Athénban nincs megfelelő hely a relikviák számára.
A frízek és más kincsek a 19. század elején kerültek Angliába, amikor Lord Elgin akkori brit követ lebontatott és a szigetországba szállíttatott számos ókori kincset. A görögök már évtizedek óta követelik vissza emlékeiket.
Tavaly egyébként egy példa nélkül álló művelet keretében szállították át szobrok és frízek százait az Akropolisz régi múzeumából az új épületbe.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap