Pompa és enyészet a gödöllői kastélyban
2009. május 5. 11:15 Kovács Olivér
A Gödöllői Királyi Kastély minden évben érdeklődők százezreit vonzza. Azt hihetnénk, jól ismerjük, holott az épületegyüttesnek jelenleg csupán negyede látogatható. A turisták előtt egyelőre elzárt terekben az egykori pompa és az enyészet megdöbbentő keveredése tárul a szemünk elé.
Korábban
A Gödöllői Királyi Kastély belső tereinek jelenleg mindössze huszonöt százaléka látogatható, ezt szeretnénk 2010-ig jó tíz százalékkal, összesen mintegy ezernyolcszáz négyzetméterrel bővíteni – mondta el a kastély igazgatója. Révész T. Mihály hozzátette: a fejlesztés alapja az az 1,656 milliárd forint, amelyet tavaly szeptemberben ítéltek meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. Ebből az összegből az egykor legendás kastélypark súlyponti részének a helyreállítása is megtörténik majd.
A látogatók jelenleg a kastély földszintjén balra tartva a kávézót, majd Erzsébet királyné földszinti szobáit elhagyva (amelyből hajdan terasz nyílott, s amelynek helyreállítása szintén ebben az évben kezdődik el), a tanácsterem túlvégében zárt ajtót találnak: ez már a Gizella-, majd rá merőlegesen a Rudolf szárny. Az ajtón túl pedig egy egészen más világ fogad.
Mind a huszadik század történései, viharai, mind az államosítást követő átépítések rajtahagyták erőteljes nyomaikat a kastély ezen részein – mondja Révész T. Mihály. Ám legalább ennyi kárt tett a belső terekben a gazdátlanság, hogy az elmúlt évtizedekben még a kötelező állagmegóvásokat sem végezték el – véli a kastélyigazgató.
A látvány valóban elszomorító: a falfestményekkel ékesített, a kutatás miatt kivésett falból vezetékek kuszasága kandikál ki, a még eredeti ajtókereteket talán csak a megszáradt festék tartja egyben. A födém itt-ott áttetszőségig korhadt, néhol komoly repedések mutatják, hogy az épület belső terei az utolsó óráikat élik. A belső falazat egy részén át lehet látni a következő helyiségbe, hiszen a padló felett méretes lyukak tátonganak.
A burkolását vesztett padlózat a kastély építésének történeti korszakait mutatja: látható, hol kezdték el az új szárnyat építeni, hiszen ott egymás mellett feszül a korábbi boltozott ív és a vasbeton födém. Van olyan helyiség, ahol az államosítást követő évek átépítései mesélnek zavaros történetekről: a falra száradt penész és némi eredeti festés mellett csempézés nyomai láthatók.
A kétemeletes Rudolf- és Gizella szárny kívülről sincs bizalomgerjesztő állapotban. Utóbbinál akad olyan kő ablakkeret, amelyet már csak a rozsdás rács tart a helyén, így le kellett zárni a látogatók elől az ilyen részeket – mutatja a kastély igazgatója. A felújítás így nem csak a műemlék megőrzése, de néhány esetben a potenciális életveszély megszüntetése miatt is sorskérdés.
A néhány hét múlva elkezdődő munkálatok keretében természetesen nem rehabilitálják a kastélyegyüttes valamennyi elemét, azonban jó alapot adnak a műemlék későbbi hasznosításához. „A felújítás szép tevékenység, azonban önmagában kevés” - véli Révész T. Mihály, aki szerint a legfontosabb, hogy valódi funkciót kapjanak az újonnan megnyíló terek, hiszen az épületcsoport továbbélése csak folyamatos és átgondolt használat mellett lehetséges.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
