Programkavalkád a műemlékek ünnepén
2009. április 17. 12:02 MTI
Korábban
Templomok és faluséták Borsodban
A műemléki világnap Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kiemelt fontosságú esemény, hiszen a megye ezen emlékei az ország összes műemlékállományának 10 százalékát alkotják. A Herman Ottó Tudományos Közhasznú Egyesület tájékoztatása szerint a műemléki világnaphoz kapcsolódnak a Miskolci Galéria szombati programjai, ahol Szalay Lajosra, Miskolc híres művészére emlékeznek majd születésének 100. évfordulója alkalmából. A galéria április 18-i rendezvényei egyébként már beharangozzák a 2010-es miskolci évet, amikor a város számos évfordulóját egyszerre ünnepli.
Borsod egyik idegenforgalmi központjában és világörökségi területén, az Aggteleki Nemzeti Parkban és környékén jó néhány település várja a műemléki világnapon, április 18-án az érdeklődőket. E vidéken több tucat műemlék tekinthető meg díjmentesen szombaton, az Aggteleki Nemzeti Park valamennyi szálláshelyén 10-20 százalékos kedvezmények is várják a látogatókat, sőt a szállóvendégek ezen alkalomból a Baradla-barlangban a kombinált túrát 50 százalékos kedvezménnyel látogathatják. Faluséták várják az érdeklődőket Aggteleken, Jósvafőn, de érdemes ellátogatni Gömörszőlősre és Szögligetre is, ahol népi műemléképületek, néprajzi gyűjtemények teszik érdekessé a kirándulást. Szögliget fölött magasodnak Szádvár romjai, az erőd feltehetőleg a tatárjárás után épült. Bár falai már lepusztultak, de a bozóttal benőtt, sokhelyütt 10 méter magas romok még jól érzékeltetik a vár egykori nagyságát.
Tornaszentandráson a 12. századból való, országos jelentőségű ikerszentélyes római katolikus templomot érdemes megnézni, amely kiemelkedő művészettörténeti jelentőségű falképeket rejt. A következő látnivalót egy cseppnyi kis település, Szalonna kínálja. Bár a hófehér falú, zsindelytetős Árpád-kori református templomot a falut átszelő 27-es útról is látható, érdemes leparkolni kőkerítése mellett és besétálni a vidék egyik legrégibb és leglátványosabb műemlékébe. Martonyiban hangulatos sétára indulhatnak a vendégek, a község határában pedig felfedezhetik - az erdő közepén álló - Háromhegyi Pálos templom- és kolostor maradványait. Ez a falu határától 3,5 kilométerre található, romosan is gigantikus építmény a pálos rendhez tartozó épületek egyik legjobb állapotban megmaradt darabja.
Hídvégardó szintén sok látnivalót nyújt az arra járóknak: barokk római katolikus templomát 1777-ben építették, református temploma 1794-97 között készült el, a copf stílusú Gedeon-kastély - ma közösségi ház - 1770 táján épülhetett. Nem maradhat ki a sorból Perkupa sem, a települést a II. világháborút követően megjelent műemlék-jegyzékek második Hollókőként említik. Nevezetesek a falu templomai, a Petőfi utca egykori népi lakóházainak helyreállított homlokzatai, régi kőhídjai. Szintén kiemelt borsodi község Ragály, itt található a Balassa-kastély, amely szombaton szinte egész nap nyitva áll a látogatók előtt. Fontos műemlék a helyi református templom, amely a 13. században épült.
A Sajó és a Bódva mentén és a folyók ölelte hegyvidéken - Edelénytől Rudabányáig - szintén különleges műemlékek és látnivalók várják a kincskeresőket. Edelényben például az L’Huillier-Coburg-kastély és a Borsodi Tájház és földvár, Szendrőben a vár romja és a Kékfestőház Múzeum, Rudabányán pedig a Megyei Bányászattörténeti Múzeum szerepel a kínálatban. Szerencstől a Zemplén vidékén át - amelyet az ország egyik legvarázslatosabb vidékeként emlegetnek -, a Tokaj-Eperjesi-hegység területén a Tokaji Múzeumot, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumot, a széphalmi Kazinczy Emlékcsarnokot, a Füzéri várat és Tájházat, a füzérradványi Károlyi-kastélyt, Komlóskán a Ruszin Tájházat és Boldogkőváralján a várat nézhetik meg az érdeklődők.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap