Szabadságot és levesport hoztak a szkíták

Társadalmi kérdések

A Magyar Nemzeti Múzeumban jelenleg is látható szkíta kiállítás kapcsán a hazai szakemberek a leginkább azt hangsúlyozták, hogy a szkíták nem alkottak államot, hanem törzsszövetségi keretek között éltek. Az orosz kutatók azonban mást gondolnak erről a kérdésről. Gracs monográfiájában azt emelte ki, hogy helytelen a szkíták társadalmáról, mint változatlan folyamatról beszélni, hiszen az másokhoz hasonlóan változásokon ment keresztül.



Az orosz kutatók többsége elismeri, hogy a szkítáknak volt államuk és államszervezetük, sőt Khazanov négy szkíta uralkodói korszakot is felsorol. Maguk a korabeli történeti források is említenek szkíta uralkodókat, sőt uralkodónőket, amely szintén azt igazolja, hogy már állami keretek is léteztek náluk, csak nem olyan formában, mint a földművelő népeknél. A régészek is osztják ezt a véleményt, hiszen a leletek szervezett társalomra utalnak. A kurgánokban talált mívesen kidolgozott diadémok és egyéb hatalmi jelképek szintén az állam meglétét igazolják.

Az szinte bizonyos, hogy Közép-Ázsiában erős birodalmat hoztak létre, hiszen az i.e. 3. századtól már önálló pénzt is vertek, melyből számtalan példány fennmaradt. Ugyanez figyelhető meg a krimi partvidéken, ahol a görögökkel folytatott kereskedelem során használtak pénzt. A szkíták között azonban a legértékesebb áru a ló és a hozzá tartozó lószerszámok voltak, amelyeket jó áron értékesítetek a piacon. Kedvet árucikkük volt a rabszolga, valamint a megmunkált fémek árusítása. Azt is tudjuk, hogy Hellászba gabonát is szállítottak. Az viszont, hogy a belső elszámolásnál milyen értékmérőt használtak, nem ismert, elképzelhető, hogy az értéket nemesfém súlyban mérték, ahogyan az az ókori kelet államaiban is megszokott volt.

A szkíták társadalma a vérszerződésre épült, amelyet már Hérodotosz is megemlített, és amely lehetővé tette a törzsek közötti tartós szövetséget. Hasonlókra számos példa akad az eurázsiai sztyeppéken, a hunoktól az avarokon át egészen Dzsingisz kánig. Emellett a dinasztikus házasság is fontos egyesítő erő volt, sőt sokszor a kettőt összekapcsolták, hogy szoros köteléket alakítsanak ki a baráti törzsek között.



Már az ókori szerzőket is foglalkoztatta, hogy mivel gazdagították az ókori civilizációt a szkíták. Ephorosz szerint hozzájuk köthető a tűzfúvó, kétágú horgony, valamint a fazekas korong feltalálása. A lovas harcmodor kialakítása és a lószerszámok készítése mindenképpen az ő érdemük volt, ezzel megteremtették elsőbbségüket a harcmezőn. Ezen kívül a fegyverek közül is sok újítás hozzájuk kapcsolódik. De említhetnénk a zászlók használatát, mely fontos jelzőszerepet játszott a csatákban, ezek egyben nemzetségjelek is voltak.

A sírok leletei alapján tudjuk, hogy kiváló fémművesek voltak, ők terjesztették el a vasat keleten, valamint a bronzművességet a kínai fejedelemségekben. Aranykincseik máig elkápráztatnak mindenkit, ahhoz könnyen hozzájutottak, hiszen a területükön gazdag és könnyen elérhető helyek voltak. A paziriki sírokban talált szőnyegek alapján sokan úgy vélik, hogy a manapság is divatos nomád szőnyegek alapjai is ott keresendők. De ne feledkezzünk meg az ételekről, hiszen a sztyeppei népek fejlesztették ki a levesporok ősét, és tejtermékek szárításával gondoskodtak a változatosságról. Az öltözetnél pedig a csizma, a nadrág, de a bőrpáncél is a szkíták és utódnépeik fejlesztéseit dicsérik.

1. Források nyomában
2. Társadalmi kérdések

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek

Szkíták Budapesten

A szkíták mindig benne voltak a magyar történelmi gondolkodásban, tanították, tanulmányozták, ott élt a régész és történész szakmán túl a közérdeklődésben - jelentette ki Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Szkíta aranykincsek című kiállítás megnyitó ünnepségén a Magyar Nemzeti Múzeumban. A csaknem egy évtizedes háttérmunkával megvalósult tárlaton 800 m²-en több mint 1300 műtárgyat mutatnak be Németország, Kazahsztán, Oroszország, Románia, Ukrajna múzeumaiból és a Magyar Nemzeti Múzeum saját gyűjteményéből. Az utóbbi gyűjteményéből a közönség egyebek mellett nyílhegyeket, karkötőket, arany gyöngyöket, rozetta alakú ruhadíszeket, diadémokat, valamint fekvő szarvas alakú pajzsdíszt láthat. Az intézményben utoljára 1990-ben volt hasonló kiállítás, azóta nagyon sok új lelet került elő. A tárlaton szereplő lófejes csészét és a veretes arany tegezt is most először lehet megtekinteni. A kiállítást ismeretterjesztő előadássorozat, családi-, gyermek- és ifjúsági programok, tárlatvezetések, különleges, egyedi programok kísérik nyitvatartási időn túl is.

A kiállítás oldala