Utómunkától lett gyönyörű Nofertiti

Nofertiti büsztjét 1912-ben a Ludwig Borchardt régész vezette expedíció tagjai találták meg Ehnaton városában, Tell el-Amarnában, majd innen került a faragvány a berlini Altes Museumba. A szobor első, 1923-as kiállítása óta tömegeket vonz, hiszen a tökéletes vonalak, és az arc méltóságteljes egysége időtlen szépséget sugall.

Alexander Huppertz, a berlini Imaging Science Institute (ISI) kutatójának a Radiology című szakfolyóirat legújabb számában közzétett tanulmánya szerint azonban a szobor nem a valós Nofertiti ábrázolhatja, hanem egy Ehnaton politikai propagandája alapján megrendelt képmást.



A szakemberek 1992-ben egy CT-vizsgálat során már átvilágították a szobrot, ám a technika fejlődésével csak most vált lehetővé a különböző rétegek és faragási időpontok elkülönítése. Ennek alapján kiderült, hogy az eredeti szobor egy kevésbé erős arccsontú nőt ábrázolt, akinek egy kicsit nagyobb orra lehetett, illetve sok ránc lehetett a szája mellett, illetve szemei is jobban kidülledhettek.

A változtatásokra a kutatók szerint azért kerülhetett sor, hogy a szobrot a kor szépségideáljához közelítsék: ennek során az alsó, gondosan kidolgozott, igencsak ritka műalkotást egy vékony festékréteggel fújták át, amelytől kisimult az arcbőr, és megszületett a már ismert büszt. Huppertz szerint érdekes, hogy a vizsgálatok során kiderült: az eredeti szobor mai szemmel nézve is sokkal értékesebb alkotás lehetett, mint az újjávarázsolt képmás.



A szobor emellett egy politikai vita középpontjában is szerepel: Egyiptom szeretné ugyanis visszakapni Németországtól, ahogy Angliából a rosette-i követ akarják hazavinni. Ráadásul nem Nofertiti az egyetlen ókori szépség, aki valójában egész másképp nézhetett ki, mint ránk maradt ábrázolásai: Kleopátra nemrég elkészített képmása is egy egész más nőt mutat, mint akit a mozifilmekben megszokhattunk.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?